Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Iskolán kívüli népművelés

Nem elegendő — mondotta — ötletszerű s céltalan előadásokat rendezni. Iskolaszerű népművelés a cél. Előre elkészített terv szerint kell dolgozni. A kívánalmakat gyűjtsék össze, hogy kellőképpen megszervezett előadásokat, értékes tanfolyamokat lehessen tartani. A tantestület tagjai felváltva tartsanak előadást.

21

2 A műveltség színvonalának emelését vándorkönyvtárak, népkönyvtárak létesítésével is segítették. Az 1948. évi januári tantestületi ülésen a külterületi iskolák igazgatója felhívta a tantestület tagjainak figyelmét a rendelet értelmében létesítendő vándor könyvtárak és népkönyvtárak iskoláknál történő elhelyezésére. Külön kihangsúlyozta a mozgalomnak a jelentőségét. A népnevelésnek ez az eszköze komoly eredménnyel járhat — mondotta —, ha a végrehajtásban minél több tanerő segédkezik. Elmondta azt is, hogy mivel a könyvek elhelyezéséhez nincs mindenhol megfelelő szekrény, az csak egyes iskoláknál oldható meg (Hatrongyosi, Bogárzói, Csókási, Rákosi, Papháti, Igási, Sűrűtanyai, Járandószéli, Komlósi úti belső). Ezeknek az iskoláknak a tanítói elvállalták a könyvek elhelyezését és kezelését.

21

3 A parasztság szórakozását és továbbképzését biztosító rendezvényeket szervezett a Paraszt Szövetség makói szervezete is. Ez a szervezet Makón 1942-ben alakult, kulturális téren igen sokrétű tevékenységet folytatott. „A Szövetség célja általában a magyar paraszt társadalomnak, kisbirtokosoknak, földmunkásoknak és mezőgazdasági cselédeknek a szolgálata, ezek közül a Szövetségbe belépettek erkölcsi és gazdasági érdekeinek védelme és képviselése, a paraszttársadalom művelődési, gazdasági és társadalmi színvonalának emelése."

21

4 A közművelődési munka mellett kisgazdapárti programmal politikai síkon is tevékenykedett, a háború vége felé egyre jobban balra tolódott. Emiatt a belügyminiszter a Szövetség működését országosan betiltotta. 1944. május 17-én Csanád megye alispánja elrendelte a feloszlott Paraszt Szövetség vagyonának leltározását.

21

5 A Parasztszövetség működését azonban nem szüntette meg, ezt bizonyítják a felszabadulás után található — működésére vonatkozó — dokumentumok. A Paraszt Szövetség Ifjúsági Csoportja tagjainak előadást szervezett a Rákostanyaszéli iskolánál.

21

6 Gazdasági tanfolyam tartásához a rákosi iskola egyik tantermét vették igénybe, a tanfelügyelő a szorgalmi időn kívülre engedélyezte a terem használatát.

21

7 Tevékenységére vonatkozóan a későbbiekben nem találtunk dokumentumokat, valószínű, hogy a szocializmus társadalmi szerveinek megalakulásával fokozatosan szüntették meg működését. A Szabadművelődési Felügyelőségnek az 1948. évi április havi beszámolójából értesültünk a külterületen rendezett, a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos, színjátszó tevékenységről, valamint arról, hogy elkezdődött a Szabad Föld Vasárnapok szervezése.

21

8 Ez megegyezett a Szabad Föld Téli Esték elnevezésű mozgalommal, amely ismeretterjesztésre, önképzésre adott lehetőséget. Megalakulása arra az időszakra esett, amikor a nagy tömegek először találkoztak a kultúrával, a tudománnyal. A két munkáspárt kongresszusa 1948-ban a népművelés programját is meghatározta mind világnézeti, mind szakmai-tartalmi, mind pedig intézményi szempontból. Révai József a Művelt Nép című hetilap megindulásakor a népművelés feladatait így foglalta össze: „A kultúrforradalom, a népművelés a szó legátfogóbb értelmében nemcsak abban áll, hogy a kultúrának új »vásárlóközönsége« jelentkezik, hogy munkások, parasztok százezrei és milliói tanulni, művelődni akarnak. Ez a dolognak csak egyik oldala: de fölöttébb pozitív oldal. A másik oldal, hogy a kultúráért jelentkező, művelődni akaró néptömegek újtartalmú kultúrát akarnak, olyat, amely segíti őket munkájukban, harcaikban, öntudatuk fejlődésében; olyat, amely fegyver a kezükben a szocializmus építésénél."

21

9 62