Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA ISKOLA-POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A TANYAI ISKOLÁK ÉLETÉRE - Iskolapolitikai intézkedések a proletárdiktatúra alatt
főigazgatóságot, tanfelügyelőséget, helyettük a művelődés- és oktatásügy irányítását a tanácsok keretében szervezendő művelődésügyi osztályokra bízta. A helyi tanácsok megfelelő körültekintéssel, hatékonyan segítették az oktatás és nevelés új szellemének kialakítását. „A magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekintette. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésbe vesz át." Az intézetek céljaira szolgáló minden ingatlan és ingó a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná válik. 12 7 Tanügyi szerve haladéktalanul hozzáláttak egy új, egységes oktatásügyi intézményrendszer létrehozásához. Olyan nyitott iskolarendszert kívántak létrehozni, amely minden gyermek számára képességei és tehetsége szerint biztosítja a továbbtanulás lehetőségét. A Tanácsköztársaság legjelentősebb közoktatásügyi intézkedése a 8 osztályos általános népiskola bevezetése volt. A tankötelezettséget 6—14 éves korig állapították meg, 18 éves kor volt az előirányzat. A tervek szerint a népiskola elvégzése után a tanulók érdeklődésüknek és hajlamaiknak megfelelően folytathatják tanulmányaikat. A közoktatás vezetői határozottan törekedtek arra, hogy az iskolarendszer, az iskolák oktató-nevelő munkája szerves egységben legyen a szocializmust építő társadalom életével. Ezért azt tartották legfontosabbnak, hogy minden iskola nyitott legyen a korszerű termelés felé, kerüljön szoros kapcsolatba a termelőmunkával. Ez a célkitűzés a munkaiskola elvének az érvényesítését jelentette. 12 8 A Tanácsköztársaság kikiáltásának a híre március 22-én jutott el Makóra. Ekkor megalakították a direktóriumot Szőts Áron, Rózsa Ferenc és Farkas Imre részvételével. A direktórium utasítására a városban a néptanács helyett újra a munkástanács vette kezébe az ügyek intézését. A város közvéleménye bizakodva fogadta a tanácshatalmat, ami elég széles társadalmi bázisra épült, hiszen a munkástanács mögött álltak a város ipari és mezőgazdasági munkásai, a nincstelenek, a leszerelt katonák, továbbá a kisbirtokos parasztok és a földnélküli vagy kevés földdel rendelkező hagymakertészek. 12 9 Az új hatalom szerveiben a kommunisták voltak többségben. A tanácshatalomnak sok nehézséggel kellett megküzdenie, már az első napokban válságos helyzet állt elő. Elterjedt annak híre, hogy az idegen csapatok rövidesen megszállják Makót. Izgatottság, nyugtalanság volt a jellemző. A tanácshataiom mindent megtett, hogy a helyzetet stabilizálja. Működését azonban nem folytathatta sokáig. Makón a tanácshatalom alig egy hónapig tartott, de ez a rövid idő is megmutatta, hogy milyen erőt jelentett a munkásosztály vezette dolgozó nép. A Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit az alatt a rövid idő alatt nem lehetett teljes mértékben végrehajtani. Az akkori rossz közlekedési és hírközlő viszonyok is sok nehézséget okoztak. A tanácshatalom legfőbb gondjai közé tartozott az emberek világnézetének átformálása, a dolgozók általános műveltségének emelése. A cél érdekében rendbehozatták az elhanyagolt iskolaépületeket és széles alapokra helyezték a népművelést. A Munkástanács elrendelte a Kelemenhidi óvoda általános javítását és a Papháti iskola rendbehozását, valamint a Járandószéki iskolánál lévő kút kitisztítását. 13 0 Az intervenciós csapatok április közepén megtámadták a Tanácsköztársaságot, gyors ütemben nyomultak előre. Makón már április 27-én visszahelyezték hivatalába a polgári forradalom előtti városi tisztikart. Makón már május 8-án Balló István Csanád megye tanfelügyelője 1108. sz. alatt olyan rendeletet adott ki, amiben a tanácskormányról becsmérlően nyilatkozik és erősen irredenta ízű szempontok alkalmazására utasítja a tanítóságot. 13 1 Az idegen megszállás alatt kezdetét vette a kommunisták üldözése, megkezdődött a pedagógusok zaklatása is. 38
