Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA ISKOLA-POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A TANYAI ISKOLÁK ÉLETÉRE - Iskolapolitikai intézkedések a proletárdiktatúra alatt
csak névleges volt. A Munkástanács sokoldalú intézkedésével népszerűsítette a munkáshatalom eszméjét, megtiltotta az élelmiszerkivitelt, gyors segélyt osztott ki stb. A közoktatás területén a megye, illetve a város vezetői nem tevékenykedtek olyan haladó szellemben és határozottan, mint ahogy azt a budapesti események tanulmányozása kapcsán láttuk. Ez több okkal magyarázható, az egyik a nagy távolság, a fővárosból nehezen jutottak el a hírek a makói közoktatás dolgozóihoz, helyi kezdeményezésre viszont nem lehetett számítani, mivel aránylag kevés volt azoknak a száma, akik a közoktatás demokratikus átalakításának szükségességét világosan látták és a megfelelő intézkedéseket megtehették volna. Ebben az időszakban a közoktatás terén főleg a „forradalmárrá" lett, mérsékelt irányzatot képviselő városi vezetők elképzelése érvényesült. A forradalom győzelme után nem sokkal hirdették, hogy szükség van a lakosság világnézeti nevelésére. A köztársaság ebben a munkában csak a tanítókra támaszkodhat. Csanád megye Tanfelügyelősége 1918. november 30-án kelt 2052/1918. sz. körrendeletében felszólította a községekben és a tanyavilágban működő tanítókat, hogy iskolájukban vasárnap délutánonként gyűjtsék össze a népet és ott az alábbi megadott szempontok szerint tanítsák, neveljék őket: 1. Magyarország szerepe a háborúban 2. A honpolgár kötelessége a köztársaságban 3. A köztársaság lényege 4. Egészségügyi kérdések (csecsemőápolás, tuberkulózis, nemibetegségek stb.) 5. Gazdasági kérdések 6. Földrajzi ismeretek. 12 4 Arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogy a körrendeletben leírtakat hol és milyen módon tudták megvalósítani, de hogy történtek intézkedések, azt az 1919. január 10-én kiadott 70. sz. irat is bizonyítja, melyben a tanfelügyelőség felhívta az iskolaigazgatók figyelmét a tantestületi ülések megtartására, ahol részletesen tárgyaljanak a felmerülő módszertani kérdésekről, a tanítók viselkedéséről, továbbá a tanítóknak a felnőtt lakosság oktatása körül szerzett tapasztalatairól. A továbbiakban arról írt: „Sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy a tanítóság teljesen az iskoláé és a népé legyen, mint a mostani szomorú időben. Az anarchia hullámai ellen csak egyetlen erős várunk maradt, az iskola. Nem magunknak, gyermekeinknek dolgozunk, a jövendő Magyarországot biztosítjuk, ha feladatunk magaslatára emelkedünk." 12 5 Makó lakossága közül, mint már említettük, igen sokan teljesítettek katonai szolgálatot. Ez alól a kötelezettség alól a tanítóság sem volt kivétel. A háborúból, a fogságból hazatérőket nagy örömmel fogadták. A rákosi tanyakörzet iskolájának 1919. január 5-i ülésén nagy szeretettel köszöntötte Aradán Simon tanító a visszatért kartársakat és kérte a tantestület tagjait, hogy e nehéz időben tartsák meg lelkesedésüket és alkalmazkodjanak az elkövetkező idők új szelleméhez. A tantestületi ülés intézkedik a hivatali címek mellőzéséről, és a királyképek levételéről szóló rendelet végrehajtásáról is. Az ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy a tanítás nagy nehézségekbe ütközött. A beiskolázás hiányos, a tankötelesek összeírása elmaradt. A nyomor, a nincstelenség az iskolákban is éreztette hatását. Ruha és cipőhiány miatt, valamint a nagy munkáshiány miatt sok volt a mulasztás. 12 6 Iskolapolitikai intézkedések a proletárdiktatúra alatt A megindult forradalmi átalakító munkát a Közoktatásügyi Népbiztosság irányította. Hatalmas feladat állt előtte, létre kellett hoznia a szocializmus iskolarendszerét. Újjászervezte az egész közoktatásügyi apparátust. Megszüntette a tankerületi 37
