Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA ISKOLA-POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A TANYAI ISKOLÁK ÉLETÉRE - Az iskolák helyzete a polgári demokratikus forradalom idején
Az iskolák helyzete a polgári demokratikus forradalom idején A háborús vereség és a nemzeti mozgalmak hatására 1918 októberében az Osztrák Magyar Monarchia szétesett. A magyar uralkodó osztály mindent elkövetett, hogy a forradalom kitörését megakadályozza. 1918. október 30—31-én azonban a szovjet példa által lelkesített munkásosztály vezetésével Budapesten kitört a polgári demokratikus forradalom. A hatalom a Nemzeti Tanács kezébe került. Az új kormány egy korszerű, demokratikus polgári állam felépítésének programját hirdette meg, minden állampolgárnak biztosítva a világnézeti, vallási és politikai szabadságjogokat. Ezzel szabad út nyílt a haladó pedagógiai törekvések előtt is. A pedagógusok az elavult közoktatás gyökeres átalakítását tervezték. Kidolgozták és közzétették a kormány közoktatásügyi programját, demokratikus szellemben akarták megreformálni a magyar oktatásügyet. Tervezték az iskolakötelezettség korhatárát 14 éves korig felemelni, az oktatásnak természettudományi és gyakorlati jellegét erősíteni, a tanulók fokozott szociális segélyezését, a pedagógusok anyagi helyzetének rendezését. A program haladó vonásai tagadhatatlanok, de nem érintik a közoktatás valóban demokratikus átalakításának kérdéseit, az iskolák államosítását, az egyház és az iskola különválasztását, a 8 osztályos általános iskola megvalósításának ügyét. A népkormány közoktatásügyi minisztériuma a népoktatás területén nem tudott döntő változást megvalósítani, a forradalmi erők és a haladó pedagógusok nem voltak megelégedve a minisztérium állásfoglalásával és intézkedéseivel, a művelődésügy reformjának haladéktalan megkezdését követelték. Az, hogy a polgári demokratikus forradalom közoktatásügyi politikája mégsem volt teljesen eredménytelen, ezeknek a haladó erőknek köszönhető. A legjelentősebb tevékenységet a Magyar Tanítók Szakszervezete fejtett ki. Reformjavaslata korszerű pedagógiai elvekre épült, és az iskolarendszer gyökeres átalakítását követelte. 1917-ben megalakult a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége, iskolai reformbizottságának javaslatára kidolgozott reformtervében követelte az osztatlan iskolák fokozatos megszüntetését, az osztályok tanulólétszámának jelentős csökkentését, az oktatás ingyenességének a bevezetését, s elfogadhatónak ítélték a fiúk és lányok együttes nevelését. Kidolgozta az új iskola irányelveit, tantervét, módszertanát. A reformbizottság javaslata vált a prolterárdiktatúra közoktatáspolitikájának az alapjává. 12 2 A budapesti eseményekkel párhuzamosan a vidéki városokba is eljutottak az eszmék. A forradalom kitörése előtti hetekben Makón is megszaporodott az orosz hadifogságból hazatért katonák száma, akik az ott megismert kommunista és forradalmi eszméket magukkal hozták, aminek terjesztése a forradalmi helyzet érlelődéséhez vezetett. Október végére Makón is egyre forróbb, egyre izgatottabb lett a hangulat. A tömegeknek a forradalmi harctól való elidegenítése céljából, a közvélemény megnyugtatására a város polgármestere tanyai kisvasút építését, valamint városi népjóléti ügyosztály felállítását ígérte meg. Mindez hatástalan maradt, lehetetlenné vált az eddigi politika továbbfolytatására. A forradalmi események híre Makón is nagy lelkesedést váltott ki. A vármegye és a város csaknem egész vezetősége, tisztviselőkara máról holnapra átállt a forradalomhoz, csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A „forradalmárrá" lett városvezetőség legfőbb gondja a város nyugalmának fenntartása, valamint a forradalom továbbfejlődésének megakadályozása volt. 12 3 A polgári demokratikus forradalom győzelme után Makón is kettős hatalom jött létre. Az egyik a burzsoá, szociáldemokrata koalíció helyi szerve, a Nemzeti Tanács, volt, a másik a Munkástanács. A Nemzeti Tanács Makón nem játszott jelentősebb szerepet, a Munkástanács balszárnyának ügyes taktikája miatt szerepe 36
