Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Gazdaság

Mig a makói körzetben a vetésterület jelentősen csökkent, a minőség romlott, előre lépés alig tcrtént, addig a budatétényi kutatótelepen új, magról termelt hagyma fajtákat kisérleteztek ki és Rákóczifalva magról termelt, öntözött hagymájával lekörözte a makói körzetet. Ma még megvan a reális alapja, hogy Makó visszanyerje korábbi rangját. Az apátfalvi Aranykalász termelőszövetkezet 4oo mázsás hektáronkénti termésátlagot ért el, a makói Kossuth termelőszövetkezet 1980-ban két japán hagymahibriddel junius 2oán megjelent a piacon, a Zöldségtermelő Kutató Intézet makói üzemegysége eredményes hagyma termesztési kisérleteket folytat. Makó gazdasági életének átalakulása piaci árufelhozatallal és áruszinvonallal is lemérhető. Az 197©. évi árviz előtt Makó nemcsak hagymából és zöldségből exportált, de sárgabarackból, meggyből, almából, szőlőből stb. is. A nagyállomás közelében a sugárút melletti átvevőhelynél kigyózó kerékpár, kiskocsi, talicska sor várta reggelénként a bebocsátást szebbnél szebb termékekkel. Az árviz tönkretette a virágzó szőlő- és gyümölcs kulturát, az újra telepitett gyümölcsösöket újabb és újabb árvizek és fakadó vizek semmisitették meg. A termelők belefáradtak a vizzel való küzdelembe és sok esetben örökre hátat forditottak a kertészkedésnek. Jelenleg Makón a termelt gyümölcs és szőlő a helyi keresletet sem képes ellátni. A makói piac a szegedinél és a vásárhelyinél sokkal drágább. Makó a 19. századi dinamikus fejlődése a feudalizmus maradványait robbanásszerüen megszünteti és messze elhagyja az alföldi városokat, ahol a feudalizmus gyökerei a felszabadulásig kisértenek. Korunkra Makó nemcsak demográfiai, de gazdasági vonatkozásban js kezd elöregedett várossá válni. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása egyenesvonalu. A szövetkezetek igen eredményesen gazdálkodnak, nem egyszer országosan is a legjobbak között nyilvántartottak. Annak ellenére, hogy már 1952. szeptember 16-án szövetkezeti várossá nyilvánitják Makót, ma is felettébb magas az egyéni termelők aránya, 197oben a mezőgazdasági dolgozók 3o%-át tették ki. /5. számú kép/ 25