Sípos Erzsébet: Szülőföldem, földeák, népélete. A Makói Múzeum Füzetei 28. (Makó, 1982)

A naptári év szokásai - Szilveszter és újév - Háromkirályok napja

A betlehemezők subákba, báránybőr süvegekbe voltak öltözve, az angyalok pedig fehér ruhába. A betlehem gyertyával ki volt világítva, s azt hordták házrólházra, hogy köszöntsék a karácsonyt, és egy kis pénzt is keressenek. Amikor benyitottak a házba, ezt énekelték: Nyissátok meg ajtótokat hív keresztények, Jönnek ide Betlehemből hív jövevények. Áldás szálljon rátok, fogadjátok áldástok, Mert ma néktek megszületett szent Messiásotok. Bent a házban a pásztorok ezt énekelték: Nincs a Jézusnak bundája, Sem sarkantyús csizmája; Miből lenne bundája, Hisz elveszett báránykája. Amikor a pásztor nagy doronggal bejött és felajánlotta kis bárányát a Jézuskának, így énekelt: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja, Két karjával ápolgatja, Szép szájával csicsígatja. Később a népházban az iskolások is játszottak pásztorjátékokat. A színpadon sok kis angyal szerepelt krepp-papír ruhában. Disznóöléskor is maskarába öltöztek a gyerekek, úgy jártak kántálni, és ilyenkor egy kis kolbászt, hurkát is összegyűjtöttek. Aprószentek napján (december 28.) a gyerekek hosszú pálcákkal járták a házakat, a vesszőkkel megvirgácsolták a ház lakóit, s közben kérdezték: — Orovics, Dávics! Hányan vannak az aprószentek? Erre felelt a megvesszőzött: — Száznegyvennégyezren, vagy még annál is többen. A nagy ünnepeket, így a karácsonyt követő szerdán sem volt szabad mosni, mert ez forgó szerda volt, és ha ilyenkor mosott az asszony, akkor nagy csapás érte a házat. Szilveszter és újév A szolgáknak, béreseknek volt nagy öröm szilveszter napja, mert ilyenkor telt ki az idejük gazdájuk szolgálatában. Csak ezen a napon jutottak el a faluba egy kis mulatságra. Ilyenkor hozták haza családjuknak a kommenciót: a gabonát és néha egy-egy malacot. Ezen a napon végre nem parancsolt nekik senki, a maguk urai voltak. Az év búcsúztatása este a hálaadással kezdődött, s csak ezután vette kezdetét a víg mulatozás. Ilyenkor gombócot főztek és ólmot öntöttek a lányok, hogy meglássák jövőjüket, jövendőbelijüket. A gombócba belegöngyölték a legények neveit, akiket kiszemeltek maguknak, és amelyik hamarabb feljött, az lett a jövendőbelijük. Újév napján szárnyas állatot nem ettek, mert azt tartották, hogy az visszakaparja a szerencsét. Inkább csak malac és disznóhúst fogyasztottak, mert a disznó előre dúr, előre viszi a szerencsét. Kukoricát is főztek ezen a napon, amivel teleszórták a házat, hogy újesztendőben annyi legyen a pénzük, mint az elszórt kukoricaszem. 26