Sípos Erzsébet: Szülőföldem, földeák, népélete. A Makói Múzeum Füzetei 28. (Makó, 1982)

A naptári év szokásai - Karácsonyi népszokások

Karácsonyi népszokások A falu népe a karácsonyt az advent ájtatos előkészítő hangulatában várta. Karácsony böjtjén korpa ciberével bűtöltek és még föl nem jött a csillag, meg nem szegték volna a böjtöt. A karácsonyi kocsonyát csak az éjféli mise után lehetett megenni. Karácsony böjtjén a szokásos étrend bableves és mákos tészta volt. Étkezés előtt az egészség megőrzésére fokhagymát, befőttet és mézben mártogatott diót ettek. A kútba piros almát dobtak, amit újévkor vettek ki a lányok, hogy ilyen piros pozsgás legyen az arcuk. A jószágoknak kukoricát tettek az asztal alá kosárban, és szénakévét is kötöttek, amit csak az ünnepek után adtak oda, így az állatok is megáldott szentestei élelmet ettek, s remélték, hogy ezek megvédik őket a betegségektől. Karácsonykor sütöttek túróslepényt is a gyerekeknek, kiknek még kis agyag bárányt is készítettek. A karácsonyfára papírfűzéreket és arany színűre festett diókat akasztottak. Szenteste mindenki elment az éjféli misére, azt tartották, hogy a luca székére ülve meg lehetett látni a falu boszorkányait. Egy lány, ha mákos csíkot szórt szenteltvízbe, meglátta a jövendőbelijét, mikor jött ki az éjféli miséről. A régi öregek mesélték azt is, hogy ők még látták, mikor a nagyszarvú boszorkányok vonultak az éjféli misére. Karácsonykor volt szokás a szentcsalád-járás. Az előimádkozó asszonyok énekelve mentek házról-házra s ezt kántálták: Szállást keres a szentcsalád, De senki sincs ki helyet ád, Legalább ti jó emberek, Fogadjátok a kisdedet, Házatokra boldogság száll, Ha betér az égi király. Az előimádkozó öregasszonyok után, amint azok egy verssort elénekeltek, kezdte rá a többi asszony. Karácsonykor megindult a betlehem-járás. A gyerekeknek jelentett nagy örömet, mikor a fehér ruhás angyal beköszöntött a házba: Szabad-é betlehemözni? Ekkor kiszóltak a házból: Gyertek csak, gyertek! S kint felhangzott az ének: Csorda pásztorok, midőn Betlehemben Csordát őriztek éjjel a mezőben, Isten angyali jövének melléjük, Nagy félelemmel telik meg ő szivük. Örömet mondok nektek, ne féljetek, Mert ma született a ti üdvösségetek. Menjetek el csak gyorsan a városba, Ott találjátok Jézust a jászolban. Az éneklés alatt a házbeli gyerekek leugráltak a padkáról és bekukucskáltak a betlehembe. Ekkor jöttek láncos botokkal a pásztorok és a földet döngetve énekelték: Pásztorok, keljünk fel, Hamar induljunk el Betlehem városába, Rongyos istállóba; Siessünk, ne késsünk, Hogy még ezen éjjel odaérhessünk. 25