Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom élete - VI. Válságos társadalom. A válság természete — Életberendezés — Ismeret, tudomány — Művészet — Vallási élet — Játék, sport — Ünnepek

Az izraelita felekezet ortodox ágazata képviseli Makó társadalmában a leghagyományszerűbb és legintenzívebb vallási életet. Itt találunk legkevesebb lazulást a vallásos életben. A neológok állandó gyarapodása és az áttérések azonban a keresztény felekezetekben észlelhető változásokhoz hasonló folyamatokra mutatnak. A felekezeten belül komoly vallási életet élők csoportja egyrészt abszolút számban sem nagy — csak elenyésző töredéke az egyháztagok számának, kivéve az ortodox izraelitákat —, másrészt nem foglalja magában a vallási életet élők teljességét. Elismert és el nem ismert szekták rajongói valósítják meg legnagyobb mértékben a világtól elforduló vallási elmélyülést. Makón hívőknek nevezik őket, s számszerint a nazarénusok vannak legtöbben (100-on felül), míg a többi rajongó csoportok régebbi felekezetük névleges fenntartásával alkotnak kisded tömörüléseket. A vallási élet újabb formáinak tekinthető egyes eszmemozgalmak rajongó követése Makón is megvan. Elsősorban a marxista világszemlélet tekinthető ilyennek néhány száz olyan hívővel, akik számára a törénelmi materializmus minden kérdésre felel. Különös vallási lendületet képvisel az anyag tagadásában is anyagelvű bicsérdizmus, melynek 20—30-ra tehető apostoli lendületű követője él a városban. Nagy egészében azonban a mezőváros társadalma nem ismeri a lélekben való elmerülés kollektív erőit. A gazdaság és társadalom gondjai foglalják el az embereket, és nagyrészben e téren való törekvéseiknek kilátástalansága készteti csak őket vallási életre. Az új rend vallási viszonyai szemléletetően mutatnak rá a vallási élet különböző formáinak társadalmi jelentésére. A polgárság a birtoklott szerep és az egész régi struktúra védelmében a vallási élet fő propagálója és a belmissziói munka mozgatója, noha saját csoportja általában közömbös a vallási élettel szemben. Ugyancsak a polgárság körében jelentkezik az „új antimaterialista" világszemlélet, a vallásiéhoz hasonló erővel. A kispolgárság, a követő osztály részben a belmissziói vezetésnek a követő csoportját adja, részben ez az osztály az, amely a világot egyszerűen magyarázó eszmeáramlatoknak is hívő seregét szolgáltatja. A parasztságnak sajátos helyzete van e ponton. Abban az időben, amikor saját közösségi és erősen vallásos kultúrájából kilépett, polgári szinten a természettudományos világnézet uralkodott. Amennyire a mezőváros viszonyai egyáltalán közvetítették számára a fölszín eszmeáramlatait, ezt közvetítették, s így kapott a parasztmúlt megtagadása alkalmával különös erőt a paraszti, vallási szemlélet antitézise, a pozitivista világkép. Ekként állott elő az a sajátságos, de érthető állapot, hogy a polgáriasodó parasztságnak ma nagy általánosságban pozitivista, materialista világkép a sajátja. A munkásság a vallási életnek két fajtájára ád példát. Az egyik a rajongó Istenhez fordulás, mely a proletár állapot reménytelensége elől való menekülésnek az útja: a szekták népe csaknem kivétel nélkül a társadalom elesettjeiből kerül ki. A másik pedig a marxista mozgalom, mely a legkeményebb feltörekvésnek a harcosait foglalja magában. A proletariátus tömege azonban a fölszín alatti kultúra enyhítő vallásosságát már elhagyva, s egy szabad vallási elmerülés föltételeit még el nem érve, a kispolgárság követése révén, de saját gazdasági föltételei által kényszerülve is az anyagra szorított világnak él. A SPORT ÉS JÁTÉK a megváltozott világ legsajátabb jelenségei. Maga a játék szélesebb körű jelentkezése új tünet; helyzete és jelentése pedig teljesen problematikus. Míg a korábbi társadalom minden játékot, a játék társadalmi értelméhez híven, a komoly életküzdelmek, jelesül a termelőmunka hézagaiban és annak árnyékában tartott, addig az új rendben a játéksport alakjában önálló és jelentős életmegnyilvánulássá szabadul. Makón a háború után általános sportlendület indult meg. Minden sportágban egyesületek alakultak, gyakran rendeznek versenyeket, ezek eredményezték, hogy a város minden rétegében elterjedt a sport iránt való érdeklődés. 87