Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

Függelék. Diós Sándor: Makó város élete Ferenc József uralkodása alatt - Ellentmondások

Ellentmondás az is, hogy mai szemmel azokat az időket, állapotokat felmérni értékelni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Csak azok a tényezők, amiket a makói nép akkor élt és alkalmazott a munka, a szorgalom, a takarékosság, a tisztességes és becsületes élet maradt meg változatlanul. A mai ember is csak ezekkel boldogulhat és gyarapodhat. Azok az életek, amiket írásomban megrajzoltam. Amik csaknem mind elesett szegénységből sarjadt, nem elszigetelt jelenség volt. Azok az életek a Ferenc József korszakában szinte általános jelenségek voltak. Ez a korszak Makó népének rövid ötven-hatvan év alatt a nyomorból, a szegénységből óriási felemelkedést hozott, talán olyat, ami azelőtt soha elő nem fordult. Különös iróniája a sorsnak, hogy Makónak, Makó népének ez a jóléte szinte Ferenc József uralkodásával kezdődik. Makónak ez a tüneményes csillaga szinte Ferenc József uralkodásával kezd ragyogó tündökléssel, gyorsan és meredeken ívelni a magasba. Hogy azután röviddel Ferenc József halála után, a trianoni békével és a trianoni határokkal annál meredekebben zuhanjon, egy hosszú ideig tartó sötét éjszakába. Ahonnét egyszer talán majd új fénnyel és új ragyogással kel fel. írásomat szeretettel ajánlom Tóth Ferencnek, a makói múzeum igazgatójának, akit én olyan melegszívű, városunk múltját olyan lázas szeretettel kutató embernek ismertem meg. Munkája során hátha írásomnak valami hasznát veheti. Ha írásommal nem is tudtam a Makó életéről a Ferenc József-korszakban teljesen átfogó képet festeni, de annak egy fontos részéről, a hagymás életről, aminek én is munkálkodó tagja voltam, saját emlékezéseim szerint iparkodtam hű képet festeni. Egyben szeretnék tőle választ kapni a következő kérdésekre. Hogyan jött létre és hogy alakult ki Makó két Belvárosa a róm. kat. templom körül és a belvárosi ref. ó-templom körül, a katolikus, illetve a református városrész, aminek a Szegedi utca szinte egyenes választó vonala volt. És mi volt az oka annak a birtokmegoszlásnak, hogy a makói földtulajdonok nagy része a katolikusok kezén volt még a Ferenc József korszak idején? így a szegényebb református nép volt, a szegénység kényszerítő gazdasági hatása miatt a hagymát termelni. Mi volt az oka, illetve a jelentősége a Nagybába utca, illetve a Kisbába utca elnevezésnek? A mai Bajza, illetve a vele párhuzamosan folyó. Mikor települhetett a görög katolikus templom körüli a Nagy- illetve a Kisorosz utca, a mai Kis János tábornok és Toldy utca. Milyen nemzetiségiek lehettek azok és honnan települhettek ? Az én gyerekkoromba még a karácsonyuk két héttel a miénk után volt. Es karácsony első napján a templom udvarán tarackoltak, durogtattak. Egyesek oláhoknak, mások oroszoknak mondták őket. Mikor és honnét települhettek a mostani evangélikus templom körüli tótok? Még az én öregapám emlegette, amikor az evangélikus templom elkészült, utána a tót atyafi figyelmeztette. Figyelje csak szomszéd, ma megszólal a milenk zacélharang. Mikor keletkezhettek a Nagyzsidó meg a Kiszsidó utcák, a mostani Deák Ferenc, illetve Eötvös utcák. Egy régi szilveszteri köszöntővers. Gyorsan hadarva mondandó. Szilveszter mendikás Diligótóbiás Bődernebójász Kópé szilveleves, Szívemfosó házibúvár őkelme ahá — há Igyunk rá mint Szilágyi szóra, szakmára Milamoros törvényire Öt mögköti hat mögoldja kilenc pótra figalatta Aki neköm így elmondja, tizenöt liter bor a díja Makó, 1975. november hó 94