Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)
A Diós család - Diós Sándor világa
székházában fogadott bennünket, nagyon szívesen tárgyaltunk." 6 3 Amikor elterjedt a városban a hír, hogy a temetőket lezárják, „akkor mindjárt írtam neki egy levelet, hogy kedves Feri, nagy szolgálatot tennél Makó város népének, ha el tudnád érni, hogy a tanács ezeket a határozatokat föloldaná és Makó népe tovább használhatná a temetőit. Nem jött rá válasz, de meglett, megcsinálta..." 6 4 Meggyőzte Erdei Ferencet arról is, hogy az új ravatalozót ne a csőszház helyére építsék, ott nagy tömeg számára nincs hely. Amikor hozta Erdei Ferenc a ravatalozóról készített aszimmetrikus tervet, Diós Sándor vitába szállt vele: „Nézd, Ferenc, ha olyat csinálunk, ami kirívó lesz, hogy a makói nép nem látja jónak, nem tartja szépnek, helyesnek, akkor elzavarnak bennünket ... Erdei Ferenc pedig, amiket ott mi elmondtunk és kifogásoltunk, azt leírta és akkor jött egy másik tervvel, és jött a harmadik tervvel, és jött a negyedik tervvel, és mindig megkérdezte azt, hogy na, mit szóltok hozzá. így jó lesz?" 6 5 Erdei Ferencet nagyon tisztelte, többször hangsúlyozta, „Emberi nagyságát az adta meg, hogy ő maga igazát a való igazságnak mindig alá tudta rendelni." 6 6 Azt pedig akkor senki sem sejtette, hogy ebből a ravatalozóból elsőnek Erdei Ferencet fogják temetni. A temető útjainak kikövezésében Diós Sándornak elévülhetetlen érdeme van. Többször leszögezte: „az nem lehet, hogy Erdei Ferenc sírjához sárban járjunk." 67 Időközben leesett a lábáról, kórházba került, a lappangó rák annyira legyengítette, hogy felhagyott a gazdálkodással, de a kórházból való kijövetele után rendkívül szívós akarattal hozzáfogott az utak kövezéséhez. Diós Sándor vallásossága elsősorban tettekben megnyilvánuló alkotó tevékenység. Az ő hitét valami paraszti prakticizmus hatja át és egy mély, áthághatatlan erkölcsi tudat, hogy becsületesen kell élni, az embertársakat nem szabad becsapni, jót kell cselekedni. Egész életét ez a mélységes humanizmus hatja át. Mint presbiter a bigottabb kálvinizmust képviselő bethánistákkal harcban állt, félt hogy ez a mozgalom egyházszakadáshoz vezet. Amikor ezek beépültek a gyülekezetbe, megbékélt velük. A tételes vallás rá is hatott, ez főleg a rendkívüli események során tört fel belőle. Szép példa rá az a pályamunka, amelyet — a Reformátusok Lapja felhívására — a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából írt. Hogyan menekült meg Makó 1944-ben a pusztulástól? Elbeszélésem megértéséhez el kell mondanom, hogy a makói Belvárosi Református Egyházközségnek én abban az időben és ma is presbitere voltam és vagyok. Egyházközségünk tagjai a második világháború előtt és alatt jórészben — Szirbik Sándor lelkipásztor vezetésével — igen hitbuzgó, alázatos, áldozatos, vallásos életet élt. 1939-ben a belvárosi öreg templomunk belsejét teljesen újjáépítettük, a teljesen új mennyezettel, új orgonával, s szószék és a padok átrendezésével, festéssel, meszeléssel együtt. Az országunk egyik legszebb temploma ma is. így következett el 1944 év szeptemberének második fele, amikor Makó a magyar városok között elsőnek szabadult fel. A város elfoglalása ellenállás nélkül történt, mivel a magyar hadsereg nem vonult fel védekezésre. Amikor azonban a megszállás után a magyar hadsereg Püspökiele felől felvonult, utána még 10 napon keresztül indított rohamokat a város visszafoglalásáért. A város környékét állandóan lőtte a magyar nehéz tüzérség. Ebben a támadó magyar hadseregben teljesítettem én, mint sebesültvivő, mentőszolgálatot az elsősegélynyújtó helyen. A püspök földjén egy nagy szalmakazal tövében tartózkodtunk. Az őszi sötét éjszakában az eső lassan szitálva esett. Az ágyúk körülöttünk dörögtek, a fegyverek szóltak. Egyszercsak közvetlen mellettem élénk vitatkozásra lettem figyelmes. A frontszakaszvezető, egy őszülő halántékú 50 év körüli alezredes vitatkozik a fiatal tüzértisztekkel, akik mindenáron le akarják rombolni 6 3 Uo. 6 4 Uo. 6 5 Uo. 6 6 Uo. 6 7 Uo. 44
