Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)
A Diós család - Az abszolutizmus idején
25. TÁBLÁZAT Termények és jövedelem 1857-ben 5 1 Mértékegység Mennyiség Középár Összesen Buza ausztr. m. 61 040 4,12 251 484 Árpa ausztr. m. 26 600 1,36 36 176 Tengeri ausztr. m. 48 260 2,— 96 520 Zab ausztr. m. 14 200 1,36 19312 Krumpli ausztr. m. 2160 1,36 2 937 Lencse ausztr. m. 1 200 5,— 6000 Borsó ausztr. m. 1 150 4,— 4 600 Paszuly ausztr. m. 1 264 4,— 5 040 Dinnye ausztr. m. 20000 —.12 2400 Len mázsa 100 18,— 1 800 Kender mázsa 400 22,— 8 800 Dohány mázsa 800 ? ? Káposzta fő 10000 4,— 40 000 Hagyma ausztr. m. 6000 1,36 8 160 Alma ausztr. m. 300 2,— 600 Szilva ausztr. m. 300 2,— 600 Körtvély ausztr. m. 150 2,— 300 Dió ausztr. m. 60 4,— 240 Cseresznye ausztr. m. 70 4,— 280 Meggy ausztr. m. 200 2 — 400 484 658 A lakosság fő foglalkozása: „szántás, vetés, zöldségtermelés és fuvarozása". 52 Az utóbbi két tevékenység a telkes gazdák részére megalázó volt, ezt kizárólag a zsellérek űzték. A hagyma- és zöldségtermelés mértékéről elfogadható adat nem áll rendelkezésre, a fent idézett 6000 mérőre becsült évi hagymatermelés kevésnek látszik. A vele való kereskedés mértékéről Palugyay Imre elfogulatlanul beszél: „Legnevezetesebb a zöldséggeli kereskedés, melly et a makói nép kiválólag űz; Makón annyi mindennemű zöldség terem, hogy a fél országot el lehetne vele látni; a bánáti megyéket egész Temesvárig, általában pedig az egész környéket a makói kofák látják el zöldséggel s hagymaneműekkel, minők jóság s nagyságra nézve alig találtatnak valahol másutt az országban." 5 3 A vállalkozási tevékenység az abszolutizmus idején tovább szélesedik. Aki a megye területét el akarta hagyni, a császári — királyi megyefőnöktől kellett útlevelet kérnie. 1855-ben 803 makói lakos kért utazási engedélyt. Az utazás célja: vásárlás és eladás, adásvétel, kereskedés, fuvarozás, zöldségárulás, csere zöldséggel, zöldségkereskedés, hagyma- és zöldség árulás, hagymacserélés, hagymaárulás, csere hagymával és kosárra, hagymával és kosárral való árulás, élelemkeresés, szolgálatkeresés, lókupeckedés, marhakereskedés, marhavásárlás, bárányvásárlás, juhkereskedés, sertéskereskedés, halárulás, lisztárulás, mészkereskedés, fakereskedés, kosárkereskedés, edényárulás, vásárba járás stb. Mivel az útlevél érvényessége egy esztendőre szólt, azt ki-ki szüksége szerint többször vagy rendszeresen is felhasználhatta. Az úticél: szomszéd megyék, magyar hon, Erdély, Bánság, szerb vajdaság. Ehhez járult a megye területén történt kereskedés, a makói piacokon, vásárokon bonyolódó kofálkodás, az idegen kereskedőkkel kötött üzlet. A vállalkozók közül nem hiányoztak a Diósok sem. 5 1 MVL Statisztikai kimutatás a Kereskedelmi és Iparkamarák részére. 1857. 5 2 Uo. 5 3 Palugyay, i. m. 111. 1. 30
