Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós család - Népi jogszokások

Diós Péter végrendeletében István fiának egy fertály földet, két lovat, kocsit hagy, de mielőtt ennek birtokába lépett volna, meghalt és az özvegynek, Gera Katalinnak a testvérek nem adták ki a vagyont. A városi hatóság intézkedése értel­mében, mivel Diós István örökösök hátrahagyása nélkült halt meg, az özvegy — volt férje nevének viseléséig — élvezze a hátrahagyott vagyont. Diós Péter árván maradt gyermekének vagyonát árvagondok, tutor kezelte. Makón külön tutorai voltak az egyes felekezeteknek. Diós Péter Julis nevű árvájá­nak Kalász János volt a gyámatyja, aki 1839-ben 930 forint 13 krajcárnyi pénzét ke­zelte. Ezt 6 százalékos kamatra, interessre adta ki. 10. TÁBLAZAT Diós Julis kamatra kiadott tőkepénze A PakuJános 20 Ft B Nagy József 300 C Hegedűs József kántor 200 D Czina János 50 E Diós József 100 F Diós Péter 100 G Diós Péter 50 H Diós József takáts 50 I Gyüge Sándor 41 K Varga József 19 930 Ft 13 krajcár 13 krajcár Ebben az időben az árvapénztár igen fontos szerepet tölt be kisebb hitelek fo­lyósításában, és alkalmas az uzsorakamat leszorítására. A tutori kezelésben lévő pénz kamatait 12 éves korig az árva ruházására, élelmezésére fordították, de mivel Diós Julis köszvényes, majd pedig a szeme lett hibás, „szolgálatjávai élelmének megszerzésére elégtelen", a tutor kéri a városi tanácstól, hogy az interessét továbbra is a lány élelmezésére és ruházására fordíthassák. Ezt a tanács egy évre engedélyezi és helyben hagyás céljából a földesuraságnak megküldi. Az egészséges gyerekek 12 éves kortól „béri szolgálatra" alkalmasak, és ettől kezdve az interesse a magpénz gyarapítását szolgálja. A tutor a városi tanács hatáskörébe tartozik, külön fizetést nem kap, jövedelme a tutori hatod rész, vagyis a beszedett kamat hatod része, tehát az általa kezelt pénz 1 százaléka. 3 1 Diós Sámuel házasságkötése után apjánál, Diós Istvánnál lakik. Egy sessió szállási örökségét 1798-ban kapja meg. Ekkor vásárolja meg 110 forintért özvegy Diószegi Kis Andrásné házát. Ez a néhai férj végrendelete értelmében ugyan nem adható el, de mivel Diós Sámuel a házban az özvegynek holta napjáig nyugodalmas életet biztosít, a tanács nem emel kifogást. Hat év leforgása alatt háromszor köt házasságot, a harmadikat dispenzációwal, az alispán engedélyezte a hátralévő két kihirdetés elhagyását. 3 1 MVL Tü. jkv. 1837. április 20. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom