Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)

„VAN ITT MÉG NÉHÁNY JÓ IDŐS KOMÁM" - Juhász Gyula levele Espersit János főszerkesztőnek - Könyves Kolonics József: Önéletrajzi adalékok

meg is választottak. Ekként én voltam az első Magyarországon, aki köztársasági programmal politikai jellegű megbízást kapott. 1913-ban általános törvényhatósági bizottsági tagválasztások voltak a megyében. Ekkor én a nagylaki kerületben Dr. Espersit János pedig Makón léptünk fel mind ketten ugyancsak köztársasági programmal. Mind kettőnket minden nyomás, etetés, itatás, vesztegetés ellenére meg is választottak, ugyanis a szavazás titkos volt. Ekkor már a hatalom veszedelmesebbnek ítélte mozgalmunkat s a fővárosi lapok is foglalkoztak az eseménnyel. Többek közt a Braun Sándor szerkesztésében megjelent „Nap" című lap is. Úgy a 12-es mint a 13-as választás, illetve választások nyár folyamán voltak. József Attila Espersit János, később Kesztner Zoltán villany telepi igazgató házában élt, s ahhoz a makói asztaltársasághoz tartozott, amelyhez Juhász Gyula, Móra Ferenc, dr. Diósszilágyi Sámuel s a már említetteken kívül több makói szellemi életében kimagasló egyéniségek is tartoztak. Közöttük legelső helyeken Kesztner Zoltán. Kesztner Zoltán jellemzésére lásd a halálakor írt cikkemet a „Délmagyarországban". A cikk megtalálható Kesztner Zoltán egyetlen fiának elvált feleségénél, Balla Sári makói tánctanítónőnél. Espersit jellemzésére lásd a halotti beszédet és a „Délmagyaiországban" 1938. május 15-én megjelent „Kossuth párti" szignatúrával írott cikkemet. Bittó Gyula makói kalapos mester 6—7 gimnáziumi osztályt végzett, kiváló szellemi és jellemű egyéniség volt. Espersit János és mellettem a legmeggyőződésesebb, öntudatos, harcos köztársasági párti. 1914-ben velünk együtt ítélték el szabadságvesztésre, büntetésünket is együtt töltöttük ki a makói járásbíróság fogházában, ugyan ez év nyarán. Mindhármunkat nemcsak politikai barátság, hanem a legbensőbb személyi baráti kapcsolatok is fűztek együvé. Dr. Diósszilágyi Sámuel jellemzésére (lásd a kórházi igazgatóvá történt kinevezése alkalmából a makói lapban Diósszilágyi Sámuel cím alatt talán 1915, esetleg 16-ban írott cikkemet. Megtalálható nála, magánál. Magammal kapcsolatosan utalok Milotay-nak „Népi válság népi Magyarország" című könyvében „Justh Gyulától dr. Fried Árminig" című közleményére. Ez 1932 év nyarán a Milotay szerkesztésében megjelenő „Magyarság" című lapban is szó szerint megjelent. Az újságcikket lásd dr. Diósszilágyi Sámuelnél, aki nemcsak jellembe és szellembe magaslott ki, hanem az egyetlen rendszerető is volt közöttünk. Megemlítem, hogy az amerikai Kossuth szobor leleplezésére a polgármesterrel szemben a képviselőtestület többsége (fele virilis és körülbelül 20-21 tisztviselő szavazó) mégis engem küldött ki New Yorkba. Én azonban ez időben a királyság intézménye elleni lázítás alatt bűnvádi eljárás alatt állottam s így útlevelet nem kaptam. Bár a képviselőtestület utasította a polgármestert, hogy útlevelem megszerzése ügyében járjon el. A polgármester helyettese nyomban beutazott az ügyészséghez Szegedre, s tolmácsolta ott a képviselőtestület határozatát. Az ügyészség telefonon érintkezésbe lépett az igazságügy minisztériummal, ahonnan azonban azt az utasítást adták, hogy nekem ne adjanak útlevél megszerzéséhez engedélyt. így történt azután, hogy én, a köztársasági párti nem mehettem el az ugyancsak köztársasági Kossuth Lajos amerikai szobrának leleplezésére az Egyesült Államokba. S így a várost a képviselőtestület határozata értelmében még közvetve sem képviselte senki sem. Lásd a képviselőtestület ide vonatkozó határozatát. Ugyancsak lásd a 1932. dec. 31-én megejtett város ügyészi választásra vonatkozó képviselőtestületi határozatot is, amelynek az az érdekessége, hogy minden furfang, mesterkedés, nyomások ellenére engem választottak meg városi ügyésszé. Székfoglaló beszédem — azt hiszem — dr. Diósszilágyi Sámuelnél van. Ebben kijelentettem, miszerint én a képviselőtestület üléstermében, csak helyet, de nem szivet cserélek és elveimen semmit sem változtatok. 14