Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)

„AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN" - Dr. Tóth Ferenc: Egy makói gyűlés krónikája

szor erőn felül mecénáskodott. Juhász Gyula egy riporternek így nyilatkozott egyik alkalommal: „Ez a nagyon kedves, minden gondolatomat kitaláló és minden szeszélyemet honoráló mecénás nem volt se gróf, se báró, még csak bankár sem, sőt ellenkezőleg. Költő volt az én pártfogóm, aki szép versek írása helyett szép dolgokat művelt egész életében: az igazságot kereste és védte, a szabadságot imádta és akarta, nem azt a szabadságot, amely az ölés jogán uralkodik, hanem azt, amelyik a testvéri ölelés révén mindnyájonkat boldogít." 1979. január 20. 41. Dr. Tóth Ferenc: Egy makói gyűlés krónikája „Tisztelt Polgártárs! Az Országos Köztársasági Párt megalakulásának ideje elérkezett! Bűnt követnénk el lelkiismeretünk s édes Hazánk ellen, ha a teljes nemzeti függetlenség eszméjének híveit szervezetlenül hagynók. Vagy most, vagy soha, de meg kell alakítani a republikánus pártot!" — hangzik a szervező bizottság 1912. augusztus tizennegyedikei összejövetelén elfogadott kiáltvány. Dr. Nagy György (1879—1923) pártvezér, ügyvéd. Negyvennyolcas politikai meggyőződése lehengerlő szónoki tehetséggel párosult. A Függetlenségi Párt politikusaként országgyűlési képviselő lett, a koalíciós küzdelmek idején tűnt ki heves szónoklataival. Ekkor vonta le azt a tanulságot, „hogy a parlamentesdi nem egyéb nagy gyerekek drága játékszerénél." 1910-ben Hódmezővásárhelyn nyit irodát, így lett ez az alföldi város a köztársasági mozgalom bölcsője. A párt fő tisztségviselői: elnök dr. Nagy György ügyvéd, a Magyar Köztársaság szerkesztője, tiszteletbeli elnök: Szappanos István, az országgyűlési függetlenségi és negyvennyolcas balpárt volt elnöke (Kecskemét), alelnökök: dr. Espersit János ügyvéd (Makó), Jánossy Zoltán református lelkész (Debrecen), dr. Szacsvay Gyula ügyvéd, a háromszéki függetlenségi és negyvennyolcas párt elnöke (Kézdivásárhely). Az alakuló közgyűlés színhelyéül Makót szemelik ki, de Ferenc Ferdinánd trónörökös látogatása miatt a rendőrség ezt nem engedélyezi. Végül a zászlóbontó közgyűlés színhelye mégis Budapest lesz, de soron következő közgyűlést 1913. április tizennegyedikére — a debreceni trónfosztás évfordulójára — Makóra tűzik ki. A meghívottak az Érdeki vendéglőben gyűltek össze. Már tálalták a paprikást, amikor belépett a terembe Bóna Pál rendőr alkapitány. Bóna a terem közepén így szólt: —- Minthogy ebben a vacsorázásban államellenes izgatás van és különben sincs engedélyezve, felszólítom a társaságot az eltávozásra, mert különben kénytelen lennék karhatalmat alkalmazni. A jelenlevők csak annyi türelmet kértek, hogy vacsorájukat elfogyasszák. Erre a vonakodásra húsz szuronyos rendőr rontott be, akik pillanatok alatt kiürítették a termet. Az utcán húsz lovas csendőr vette őket üldözőbe. Másnap reggel Espersit János magánlakásán gyülekeztek a meghívottak. Dr. Nagy György alig nyitotta meg a közgyűlést, amikor Bóna Pál ismét megjelent és távozásra szólította fel a jelenlevőket. Hasztalan hivatkoztak a magánlaksértésre, négy személyt azonnal letartóztattak. Végül a Korona Szálló egyik szobájában tartották meg a közgyűlést. Országszerte felháborodást váltott ki ez a rendőri beavatkozás, ekkor nevezi Ady Endre Makót a Csillagos vén csatalovakban „hősi bajnok"-nak. 68