Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)
„A MÚSA ÁLDJA EZT A SZÉP LAKOT" - Szocialista megállapodás a központi fűtés elkészítéséről - Dr. Tóth Ferenc: A gondolat megszületésétől az avatásig
1977. augusztus 16-án Rigó László, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóhelyettese vezetésével Miklós Róbert vezető szakfelügyelő és Dr. Kerényi Ferenc szakfelügyelő Makóra látogattak, véleményüket jelentésbe is foglalták. „A Petőfi Irodalmi Múzeum számára korábban megküldött (1977. június 1-én kell) Tervezet alapján egyetértettünk a makói Espersit-ház kiállítóhelyként történő felhasználásáról, a következőkben: — A ház felújítása, berendezése és megnyitása olyan kiállítóhelyet eredményezzen, amelynek középpontjában egy megyecentrikus, de közművelődési céljának megfelelően — a páyakép egészére is utaló József Attila-kiállítás áll. — A rendelkezésre álló tudományos feltárás alapján a kiállítandók köre azokra szűkítendő, akik ténylegesen laktak, alkottak vagy több ízben megfordultak a házban; Makó irodalom- és művelődéstörténetének más, fontos, de a fentiek közé nem sorolható alakjai (mint például Dobsa Lajos, Tömörkény István, Makai Emil stb.) az új makói múzeum leendő művelődéstörténeti kiállításán kapjanak helyet. — A Szegeden és Makón található, az új kiállítóhelyen felhasználandó anyagokról (kéziratok, dedikált könyvek, folyóiratok, relikviák) Csongrád megye Múzeumigazgatósága 1977. augusztus 31-ig listát készít, és azt megküldi a Petőfi Irodalmi Múzeumnak." A Kulturális Minisztérium a hatékony közművelődési tevékenység érdekében szorgalmazta egy audiovizuális eszközökkel felszerelt előadóterem kialakítását. Erre a célra, illetve a gyűjtemény bővítésére kilátásba helyezett a kulturális alapból és közművelődési alapból egy jelentősebb támogatást. Gyűjteményfejlesztés A múzeum József Attila gyűjteményét 1953-ban Péter László, az intézmény akkori igazgatója teremtette meg. Értékes kéziratokat, eredeti gépiratokat, néhány dedikált kötetet szerzett. Ez az alapgyűjtemény a továbbiakban verskéziratokkal, levelekkel, dedikált kötetekkel, Kesztner Zoltán-féle bútorokkal, Saitos Gyula-féle relikviákkal és a gimnáziumi évekre vonatkozó tárgyi emlékekkel bővült. Mindez alapját képezhette az új József Attila kiállításnak, mégis jelentős bővítésre is szorult, hiszen nem egyszerűen egy irodalmi kiállítás igénye merült fel, hanem egy teljes irodalmi emlékház berendezése is. Mivel néhány évvel korábban az Espersit-hagyaték kéziratos anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum már megvásárolta, ezért főleg az egykori berendezési tárgyakra összpontosíthattuk a figyelmet. így került az múzeum gyűjteményébe Espersit János teljes dolgozószoba berendezése és 36 festmény. Ezen vásárláson túlmenően dr. Árva Józsefné Espersit Caca több száz kisebb muzeális anyagot (fénykép,levél, beszédvázlat, személyes irat, dísztárgy) ajándékozott a makói intézménynek. A legbőkezűbb ajándékozó Nagy Istvánné volt, aki dr. Diósszilágyi Sámuel főorvos teljes — mintegy 1000 tételből álló — hagyatékát, közte 30 Móra-levelet adott a múzeumnak. József Attila volt osztálytársa, Abaffy László végrendeletileg szintén Makóra hagyta teljes levelezését és más kéziratait. Galamb Ödön, az egykori gimnáziumi tanár és Kesztner Zoltán villanytelep igazgató még megmaradt hagyatéka is (az utóbbi főleg vásárlás útján) szintén ide került. Dr. Könyves Kolonics József egykori szobabútorát és értékes relikviáit is megkaptuk. Az Elköszönő szelíd szavak kéziratát Cserépfalvi Imrétől, néhány Márta-verset Gebe Mártától, egy önképzőköri versbírálatot dr. Koncsek Lászlótól, öt József Attila verskéziratot dr. Kiss Károlytól, néhány makói és 46
