Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)

„A MÚSA ÁLDJA EZT A SZÉP LAKOT" - Szocialista megállapodás a központi fűtés elkészítéséről - Dr. Tóth Ferenc: A gondolat megszületésétől az avatásig

kiszombori kéziratot József Etelkától vásároltunk. Palási Miklósné és Kiss Piroska egy-egy József Attila dedikált kötetet adott ajándékba. A társadalmi összefogás a gyűjteményfejlesztés során is megmutatkozott. A maga módján a város nagyközönsége, a Múzeumi Baráti Kör, a Makóról elszármazottak széles köre szívügyének tekintette az Espersit-ház múzeumi berendezését. Hol hasz­nos tanáccsal, hol egy-egy epizód felelevenítésével vagy más módon segítették az új állandó kiállítás tető alá hozását. A kiállítás forgatókönyve A kiállítás tématerve időközben többször módosult, csiszolódott. Eredetileg József Attila életművének Makó-centrikus bemutatására gondoltunk. Ezt a Petőfi Irodalmi Múzeum elvi állásfoglalása is elfogadta: „A ház felújítása, berendezése és megnyitása olyan emlékhelyet kell, hogy eredményezzen, amelynek középpontjában egy megyecentrikus, de — közművelődési céljának megfelelően — a pályakép egészére is utaló József Attila kiállítás áll." A későbbiekben Szabolcsi Miklós akadémikus elvetette a József Attila centrikus kiállítás tervezetet, mondván: van már Budapesten és Balatonszárszón a költő egész pályáját bemutató kiállítás, Makó inkább a helyi viszonyok feldolgozására vállal­kozzon. A végleges forgatókönyv a genius loci bemutatására vállalkozik. Ez mindenek­előtt jelenti az Espersit-házban zajló egykori irodalmi-művészeti törekvések felidézé­sét, de szélesebb értelemben vonatkozik az első világháború előtti és utáni évtizedek Makójára is. A kiállítás szerkezeti felépítése: 1. szoba jelzésszerűen felvillantja a város rebellis múltját, bemutatja a kiállítás névadóját, Espersit Jánost és baráti körét, szól a köztársasági mozgalomról, a Rud­nay-féle festőiskoláról, a helyi sajtóról, a színházi és zenei életről. A 2. szoba Espersit egykori dolgozó szobájának rekonstrukciója. A 3. szoba Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kapcsolatát mutatja be. Itt került felállításra Kocsis Imre Espersit emlékfal című alkotása. A negyedik és ötödik szoba József Attila makói éveit öleli fel. A korábbi vagy későbbi időre történő kitekintés Makóhoz kapcsolódó emlékek alapján történik. A folyosón a makói Grafikai alkotótelep alkotásaiból készült kiállítás látható. Espersit és baráti körének szellemi öröksége így él tovább a mai Makón. A középső épületben egy kisebb előadóterem létesült. Az alsó lakásban a József Attilát támogató plebejusi értelmiség másik két tag­jának, Kesztner Zoltánnak és Könyves Kolonics Józsefnek állít emléket egy-egy szoba­berendezés rekonstruálásával. Közművelődési terv Az Espersit-ház vonzás körzete kiterjed Dél-Alföldre, de kisebb mértékben or­szágos érdeklődésre is számot tart. A 43. sz. útvonal közvetlen közelsége biztosít bizonyos turista érdeklődést is. A közművelődési tevékenység jelentős mértékben az iskolákra, a szocialista bri­gádokra és más munkahelyi kollektívákra épül. Egy állandó kiállítást még a rend­szeres múzeumi látogató sem igen néz meg két vagy több alkalommal. A közönséget újból és újból a múzeumba hívni csak úgy lehet, ha részükre új látványt is tudunk 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom