Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Makó Várossáról közönségesen - Régi szabadságáról, s azt kissebb vagy nagyobb mértékben érdeklő Irományjairól

helybeli Tanátsinak, hogy a kik még élünk pecsétes írott Levelünket hitelesebb okáért adnánk kezébe, a ki által maga szabadságába velünk együtt Nemesi szabadságát mutathatná. Külömben nem tudnánk adni mivel a Pogány ellenség öszveégette Helységünket, Templomunkat, az elveszett tőlünk, hanem nevünk alatt személyünk szerént való írásunk pecsétyeinkel megerősítvén leírtuk. Hanem adjuk tudtára s értésére Kegyelmeteknek az mi felől említett Atyánkfia Fitos Gergely Nemes mindnyájunkat együtt szabadsága végett, hogy Nemes szabad Helyünknek az Attyai Nemes Haza tagjai voltak, ez Atyánkfia is az Attyai után az, mivel ebbe a Nemes Vármegyébe •oly Metropolis Nemes Város volt, hogy a Faluk is adófizető, és dézma beszolgáltató helyek voltak hozzá, a kik a Nemes Makó Várossá kezébe esztendőnként béfizették summájokat, úgymint a Faluk nevei ezek a mikor lakták Dédényszög, Vásonkő, Lele, Igács, Kis Mester szállása.* Ennekelőtte még a Török Pogány ellenség el nem borítá Magyar Ország színét Régi Királyunk Ő Felsége Országunk mellett felkelő hadai közzé Nemesi szabadságunk mellett 75 lovas Huszárokat kellett mikoron kívántatott adni. így annakokáért ez mi pecsétes Levelünk írásából, kit ez Atyánkfia, a hol kívántatik előmutathat Nemesi szabadsága felől, ha ez a Kegyelmetek kívánsága tőle. Ezekután minden Tisztbe s Méltóságba helyheztetett Urainknak ez Új Esztendő fordulásába békességre hajló Új Esztendőt kívánunk Országunk megmaradására. Datum Sz. Mihály Januarii 6 die Anno 1693. lx (L S) én Debreczenben mostan lakos Nemes Dalli János, a ki a Nemes Makó Várossának hites Tanátsbeli embere voltam, aki mostan vagyok 35 Annorum 2x (L S) én mostan Sz. Mihályon lakó s nyomorgó öreg renden Lippai Kara István azon Nemes Makó Várossának hites Tanátsbeli embere voltam, aki most vagyok 61 Annorum 3x (L S) én mostan Sz. Mihályon lakó Ágy fenekén nyomorgó (a neve, s esztendeje a régiség, és valami nedvességnek reácseppenése miatt az Eredetin olvashatatlan) 4x (L S) én mostan Tartzalon lakó Nemes Makó Várossának ezelőtt való Lakossa Nemes Sándor György a ki most vagyok 31 Annorum. Ez a tudatlan emberektől származott Iromány ugyan, az illyen nagy fontosságú dologban a crisist ki nem állja: de ha ennek írói kitételeikben hibázhattak, s hibáztak is: még is tsakugyan bizonyítanak annyit, hogy Makó valamelly megkülömböztetéssel s szabadsággal bírt. Sőt a mi a nevezett adó fizető helyeket illeti, bizonyos az is, hogy Igást, mint alább látni fogjuk, Makó pénzen vette; Lele pedig még a Püspökök idejében is, egészen Kőszeghyig, a Városnak adózott. De hogy a Makaiak bizonyos Kiváltsággal bírtak, nevezetesen, hogy Királyi Szabadosok voltak, vágynák arra kifogást nem szenvedő Bizonyítványaink is. így neveztetnek ők nevezetesen, egy még a Pusztúlás előtt, 1682-dik Esztendőben a Nagyméltóságú Magyar Királyi Udvari Kamarától kiadott Levélben mellyben Balogh Miklós, akkori Csanádi Püspök, midőn Makóhoz just formálva adóztatni akarta, arról eltiltatott. A Levél a Franciscanusok Szegedi Conventje Vicáriussához, mint a ki a Püspök dolgában eszköz volt, van intézve, s így következik: Szent Ferenc rendje nagyrabecsült mezőszegedi konventje Krisztusban tisztelendő vikárius atyjának. Nagyrabecsült, Krisztusban tisztelendő atya! * Dédényszög most Szántóföld túl a Maroson, Makóval általellenben, Torontál Vármegyében, Zombor alatt, s ugyantsak a Zombori határhoz tartozik. (Itt az eredeti kéziratban négy és fél sor, valamint a margón lévő betoldás öt sora ki van törölve) Vásonkő, mellyről senki semmit nem tud, Tömpös lehetett Dédényszög és Lele közt, melly Tömpösnek innenső részét ma is Kövesnek hívják: már akkor a (öt sor át van húzva) régi nevéből maradt ezen nevezete, akár az ott lévő sok kövektől vette eredetét; és hogy ott valamikor Helység volt, bizonyítják az ott található épület fundamentomok, embertsontok, és az, hogy a mellett a Marosból a Halászok nem régen, egy nagy vaskeresztet fogtak ki. Lele kertészség; Igács, vagy mint ma nevezik Igás szállás föld... (E sorokból •csak az utóbbi 3 szó van meg, a többi a kézirat bekötésekor levágódott). 13