Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossáról közönségesen - Régi szabadságáról, s azt kissebb vagy nagyobb mértékben érdeklő Irományjairól
Üdvözletünket és készséges szolgálatunkat! Makó város királyi szabados lakóid hozzánk fordulva előadták panaszaikat: Balogh Miklós főtisztelendő úr, az új csanádi püspök valamiféle képzelt jogát akarja rájuk kényszeríteni, igényt tartva a ti atyai szolgálatotok mellett az őt illető jövedelmekre és az adókra, súlyosan megfenyegetve a lakosokat nagy károk bekövetkezésével; hivatkoztak még ezek a királyi kincstár súlyos kárára és sérelmére. Az említett csanádi püspök úrnak azonban semmiféle jogát nem ismerjük el az érintett városra vonatkozóan; de még püspök elődei sem támasztottak semmiféle követelést hivataluk ideje alatt a várossal szemben, hanem minden bizonnyal, kétségtelenül a királyi kincstár nevében a kamara által megadott jog címén már éveken át békében hagyták a lakosokat; ezt a tisztelt csanádi püspök úrnak is értésére adtuk. Ennek következtében a ti tisztelendő lelki gondozási szervezetetek — megértve a kincstár jogán elmondottakat — az említett makóiakat a megnevezett csanádi püspök úr által háborgatni vagy zavarni semmiképpen ne engedje. A jövőben boldog életet kívánunk. Pozsony, 1682. április 10. Őfelsége szent császári és királyi magyar kamarájának elöljárója és tanácsosai. 4 Jegyz. Kívül a Levélen négy pecsét van. Hasonlóképpen Királyi Szabadosoknak neveztetnek egy, az újonnan való megszálláskor, 1699-dik Eszt. Május 7-dikén Posonyban a Nagyméltóságú Magyar Királyi Udvari Kamara által kiadott Oklevélben, mellynek tartalma az, hogy az elébbi Lakóhelyekben a Nagyméltóságú Magyar Királyi Kamara Törvényhatósága alatt újonnan megtelepedő Makaiak négy esztendeig mindennémű adózás és szolgálat alól felmentetnek. így van az: Mi, Őfelsége, kegyelmes urunk szent császári és királyi magyar kamarájának elöljárója, helyettese, igazgatója és tanácsosai közhírré tesszük a jelenlevők egyetértésével, hogy a Csanád vármegyében fekvő Makó város lakosainak, vagyis királyi szabadosainak hozzánk intézett alázatos kérésére: azokat, akik ott le akarnak telepedni — ennek a kamarai határozatnak és rendelkezésnek alapján — az önkéntesen visszatérőket összesen és egyenként, akik az említett Makó városában állandó lakásra akarnak letelepedni, vagy házakat és állandó épületeket akarnak építeni, négy éven át mindenféle közmunkáktól és adók alól, nemkülömben bármiféle rendes vagy rendkívüli járulékok alól felmentjük stb. stb. Kelt Pozsonyban, 1699. május 7-én. A magyar kamara tanácsából Péterffy János Ferenc. 5 Nem külömben Királyi Szabadosoknak, és a Szent Koronához tartozóknak állíttatnak két, a katonaságnak és egyebeknek háborgatását, erőszakoskodását tilalmazó Levelekben, mellyeknek egyike ugyantsak a közelebb említett 1699-dik, a másika pedig 1702-dik esztendőben adatott ki a Nagyméltóságú Magyar Királyi Udvari Kamara által; mellyek minthogy szóról szóra megegyeznek: elég lészen tsak egyiknek rövid kivonatját ide tenni: Mi, Őfelsége, kegyelmes urunk szent császári és királyi magyar kamarájának elöljárója, igazgatója és tanácsosai közhírré tesszük, hogy a szent koronához tartozó Makó város királyi szabados lakói arról panaszkodnak, hogy egynéhány illegális és erőszakos támadó miatt, kiváltképpen a gyakran megszálló, sőt ide-oda portyázó német és magyar katonaság miatt, valamint egyre gyakoribb megjelenésük, azonkívül minden jogot és a lakosságot tipró, háborgató és elnyomó cselekedeteik miatt az új lakóhelyükön megmaradni nem tudnak. Az említett kincstári alattvalók elleni erőszakos támadások stb. miatt nemcsak ezekre nehezedik súlyos teher, hanem a királyi kincstárra is nyílt sérelem stb. stb. 6 Midőn szinte a fent említett szabados esztendők elteltek, 1703-dik esztendőben II. Rákótzi Ferentz feltámadván, valamint az Országnak Erdély felé eső többi részé14