Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Eperjesy Kálmán: Szirbik Miklós élete és munkássága

Vilma. Dédunokái: Márialaky Jenő mérnök; Márialaky Vilma; Dr. Szegedy Kálmánné Bogdány Irma; Bogdány Lajos; Dr. Huszthy Miklós törv.-széki bíró; Somogyi Kálmán és Ákos Lud. Akad. növendékek; Barczán Aranka, Margit és Endre; Séllei Vilma tanítónő; Varga Bálint máv. mérnök; Varga László főhadnagy és Dr. Varga Endre Gábor orsz. levéltári tisztviselő. Ükunokái: Dr. Bokros Elemérné Szegedy Irma; Szegedy László Műegy. hallgató; Bogdány Lajos, Ilona, Dénes és Éva; Huszthy Lilla, Zoltán és László; Varga Emil. Családja körében kevés beszédű, komoly embernek ismerték, de a társaságban felélénkült és jó kedvre hangolt másokat is. Még ismerhette családja idejövetelének körülményeit és sűrű levelezésben állott egy Sibrik nevű magasrangú katonatiszttel a rokoni kapcsolat kiderítése céljából. A rokonság megállapítása sikerült, a pontos családfát azonban összeállítani már nem tudták. Makói öreg emberek hallották még, hogy a család őse, mint halász a Maroson tutajon jött le Erdélyből. Élő unokái megerősítik ezt az elbeszélést. Dr. Varga Bálintné mint Atyjától hallottakat ezeket írja: „...a mi nevünk valamikor Sibrik volt, de az ősünk Erdélyben valami suskust csinált, menekülnie kellett s halász képében lejött a Maroson Makóig, hol megtelepedett s nevén pár betűt változtatva elkezdte magát Szirbiknek nevezni." Barczán Etelka elbeszéléséből kitűnik, hogy a suskus nem valami bűntett, hanem hazafias cselekedet volt. „Nagyapánk őse Rákóczi seregében szolgált s én úgy tudom, valami rebellis dologért kellett menekülnie." A család több tagja a szarvaskendi Sibrik családra gondol mint közös törzsre, ezt azonban oklevélszerűleg igazolni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy más ilyen nevű család nincs és Makón csak az 1700 utáni összeírásokban találkozunk először a Szirbik névvel. Családján kívül minden idejét városának és egyházának szenteli. Tanulmányai, utazásai folyamán szerzett sok tapasztalata, széles látóköre megkönnyíti egy emberöltőre szóló munkaprogramjának végrehajtását. Hosszú papi munkásságának látható eredményei: az egyház szellemi és anyagi vezetésének biztos alapokra helyezése, a tűzvész után még szükséges építkezések folytatása és befejezése, az oktatásnak megfelelő színvonalra emelése, emberbaráti intézmények létesítése, végül az egyházi levéltár rendezése és feldolgozása. Munkatársai megválasztásában kellő óvatossággal jár el, működése feljebbvalóinak teljes megelégedésével találkozik, alárendeltjeivel szemben tapintatos, híveinél közszeretetnek örvend. Emellett más felekezetekkel szemben sem türelmetlen, munkássága mindenütt tekintélyt biztosít számára. 1828. január 31-én a ref. templomban nagy közönség előtt magasszárnyalású beszédben méltatja az elhunyt Kőszeghy László csanádi püspök érdemeit. Nagy elfoglaltsága mellett állandóan olvas és tanul. Könyvtárában debreceni és göttingai könyvein kívül számos magyar és latin nyelvű munka van. Állandóan feljegyzéseket készít, minden érdekli, ami városa és egyháza múltjával kapcsolatban áll. Régi históriák, oklevelek, feljegyzések fordulnak meg kezén. Bejárja a környék minden zegét-zugát, hogy személyesen gyűjthessen tapasztalatokat. 1836-ban már készen van nagyértékű munkája: Makó Várossának közönséges és az abban lévő Reformata Ekklésiának különös Leírása. A mű 223 írott oldal terjedelmű és két részből áll. A kezünkben levő írott példány kétségtelenül az ő keze írása, ami könnyen megállapítható az általa évek során át vezetett anyakönyvi bejegyzésekből, továbbá a ref. egyház és a megyei levéltárban levő más iratokból. Az első rész a város történelmi és földrajzi leírása. A helyi történetnek az országos eseményekkel való összefüggésére nem nagy súlyt fektet. Csak krónikát akart írni és ennek köszönhető, hogy sok olyan adatot feljegyzett Makó város múltjából, aminek a mai kutató nagy hasznát veszi. A város ismertetése alapos tájékozottságra vall, a közölt statisztikai adatok gondos utánjárás eredményei. Egy-két helyen hivatkozik Budai Ézsaiás és Kis Bálint műveire, egyébként munkája 123