Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)
gyalogjáróval együtt 6 méter, anyaga szintén carbon acél (17. kép). Az állam csak ilyen méretezésű hidak költségeinek viselését vállalja a város helyett. A megrendelést illetően gyorsan kellett dönteniök, mert amennyiben 1926. szeptember 15-ig elküldi a város megrendelőt, a MÁV gépgyár még az évben vállalja a két ártéri híd acélszerkezetének leszállítását. A Makó felöli ártéri híd megközelítően akkora, mint a mederhíd (102 méter), a zombori pedig 54 méter. Mivel novemberben és decemberben szinte kizárt dolog a Maros kiöntése, provizórikus ártéri hidakat nem építettek, a közlekedés a tehénjáráson bonyolódott. A kivitelezés 1927. őszén indult és tüneményes gyorsasággal még az évben be is fejeződött. 8 3 Az ellenőrző munkálatokat Tantó Pál miniszteri tanácsos, illetve távollétében Szabó Imre városi főmérnök végezte. A II. világháború előtt a híd Makó felöli támfala megsüllyedt és kifelé hajlott. Ekkor Haviár Győző miniszteri hídosztályvezető, műegyetemi tanár ellenőrző méréseket végeztetett Istók Zoltán városi mérnökkel és a kimozdult ingákat beszabályoztatta. A hidak felrobbantása és helyreállítása A szovjet csapatok bevonulásakor, 1944. szeptember 26-án a visszavonulásra kényszerült magyar egységek a hadászatilag fontos makói hidakat felrobbantották. Míg a tiszai és dunai hidak teljesen elpusztultak, a makói hidak csak részlegesen. A hídparancsnok makói ember lévén, saját felelőségére több helyen elvágta a gyújtózsinort, és a felsőbb parancsot csak részben hajtotta végre. A közúti hídnak Zombor felöli részét robbantották fel, a vasúti hidat pedig úgy, hogy a hídtest — mint egy mérlegkar — pilléren maradt, egyik vége a mederbe esett, a kisebb pedig levegőbe emelkedett. A szovjet hadsereg műszaki csoportja egy mérnök vezetésével 1944. október 17-én érkezett Makóra, és ekkor indította meg a helyreállítás előkészítését (18. kép). Az ideiglenes hídhoz szükséges faanyagot a METESZ szárító üzemének telepén 8 3 Marosvidék 1927. szeptember 3, 18. 52
