Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)

Az 1952. évi általános tagosítás - A tagosítási terv végrehajtása

Új Barázda I. típusú termelőszövetkezeti csoport számba vett területe 680 kat. h., kialakított területe 712 kat. h. A terültkiegészítést az egy tagra eső földterület cse­kélysége indokolja. Úttörő önálló termelőszövetkezet számba vett területe 2142 kat. h., kialakított területe 2715 kat. h. Területkiegészítést indokolja az, hogy a számba vett területből 1 tagra eső földterület csupán 3 kat. hold. Viharsarok termelőszövetkezeti csoport számba vett területe 1272 kat. h., kia­lakított területe 1260 kat. h. A kialakított terület természetes határokhoz alkalmazá­sa következtében állott elő a 12 kat. h.-as területcsökkenés. Igási úti Állami Gazdaság számba vett területe 2761 kat. h., kialakított területe 3504 kat. h. A területkiegészítés csupán 743 kat. holdat tesz ki, annak ellenére, hogy az Állami Gazdaság területi igénye 2500 kat. holdig terjedt, azonban részére olyan területek kialakítását kérte, — amely már termelőszövetkezetek évek óta részleges tagosított táblája. A szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Gazdaságának makói üzemegysége (Hagymanemesítő) a város határában nem bírt területtel. A Földrendező Bizottság részére az állami tartalékból alakított ki 1029 kat. holdas táblát a városra támaszko­dó műutak által határolt egy összefüggő területben. Erdőgazdaság számba vett területének változása csak annyiban állott elő, hogy 5 kat. h. területet csatoltatott az Erdőgazdaság területéhez. Egységes legelők számba vett területe 1130 kat. h. A bizottság az egységes lege­lők területét 2 tagban 2447 kat. holdban alakította ki annak következtében, hogy az Állami Gazdaság az eddig részére részlegesen tagosított 781 kat. h. legelőt leadta s mellette nagyobb területű kulák felajánlásból származó, nagyrészben eddig is egységes kezelésben levő legelőterületek voltak. A Földrendező Bizottság végül az egyéni dolgozó parasztok, távoli bebírók, valamint a kulákok csereföldjeit jelölte ki. A kialakított új területeket a terv mellék­letét képező elhelyezkedési vázrajz tünteti fel. A Tanyai Tanács a Rákosi Tanyákon új tanyaközség belterületét még 1949. évben kijelölte. A Földrendező Bizottság a kijelölt területet változatlanul meghagyta, minthogy a fennálló és várható körülmények között településre az elegendő. A tagosítási terv végrehajtása A termelőszövetkezeti csoportok igazgatóságai a területek kialakítására vonat­kozó határozatokat megtárgyalták és a saját termelőszövetkezeti csoportjukra vo­natkozó területkialakítást módosítás nélkül elfogadták. A tagosító brigád vezetője a tagosítási tervet a Földrendező Bizottsággal külön ülésen ismertette, amelyet a Földrendező Bizottság változtatás nélkül elfogadott. A tagosítási terv végrehajtása előtt a Földrendező Bizottság az elhelyezkedési tárgyaláson egyéni csereterületként kijelölt, a város határának nyugati felében elterülő 277 kat. h. területet ideiglenes tartalékká minősítette, míg ezzel szemben egyéni csere­területet jelölt ki a József Attila termelőszövetkezet kialakított táblájából az Úttörő termelőszövetkezeti csoporttal érintkezési vonalán 138 kat. h. területtel, továbbá a Béke termelőszövetkezeti csoport kialakított táblájából 182 kat. h. területtel. Ezzel a változással az egyéniek jobb és közelebb fekvő csereterülethez jutottak egyrészt, míg a termelőszövetkezetek részéről szükséges volt ez a változás, mert az ideiglenes tartalékként kijelölt terület fokhagymatermő föld, s azon csoportok részére vált szükségessé, amelyek kialakított területében ilyen minőségű föld nincsen, azon­ban fokhagymatermeléssel is kívánnak foglalkozni. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom