Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)

Az 1952. évi általános tagosítás - A tagosítási terv végrehajtása

A Földrendező Bizottság továbbá az egyéni csereterületek kitűzésével egyidőben kiegészítette az Alkotmány termelőszövetkezeti csoport tábláját a tábla mellett fekvő egyéni csereterületből 365 kat. holddal. Ez végrehajtható volt anélkül, hogy az egyéni gazdálkodók csereterületének kiegészítésére újabb területet kellett volna kijelölni, mert a birtoknyilvántartások hiányosságai miatt az egyéniek hivatalból történt számba vétele során számos kettős számba vétel történt. A most említett módosítások mellett a tagosító brigád műszaki munkacsoportja az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kialakított területeinek határvonalait a gazdaságok megbízottainak megmutatta, s ahol szükséges volt a határvonalakat kitűzte és a területeket a megbízottaknak birtokba adta. A továbbiakban a műszaki munkacsoport helyszínelte az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére kijelölt cseretömböket. A helyszínelés adataival az alaptérképeket kiegészítette és az egyéni gazdálkodók elhelyezési terve alapján az egyéni parcellákat irodailag megtervezte. Ezt követően a műszaki munkacsoport a csereingatlanokat a helyszínen kitűzte, majd a földrendezőkkel együtt a birtokba adást is elvégezte. A birtokba adást megelőzően a tagosító brigád valamennyi cserében az egyénileg gazdálkodót a birtokba adástól egyenként és megfelelő időben értesítette. Az egyéni csereterületek csak mintegy 20%-a fekszik a belsőségtől 12 km-es körzeten belül, — míg a többi 80% a 12 km-en túl 26—28 km-ig. A birtokbaadás alkalmával a közeli területeken az egyéni gazdálkodók általában teljes számban megjelentek, míg a távolabb fekvő területeken több esetben igen kevés százalékban. A meg nem jelentek a birtokba adással egyidejűleg inkább a tagosító brigádot keresték fel, hogy csereingatlanuk holfekvése tekintetében a térkép és megosztási vázrajzokról szerezzenek tájékozódást s a birtokba adási jegyzőkönyvet is hajlandók voltak ez alkalommal aláírni. Egyébként a birtokba adáson meg nem jelentek csereingatlanát a műszaki munkacsoport, illetve a földrendezők, a város kiküldöttjei adták birtokba. A birtokba adás befejezése után a Földrendező Bizottság záróülést tartott, amelyen a brigádvezető részletesen tájékoztatta a bizottságot a birtokba adás végrehajtásáról és annak eredményeiről. A továbbiakban részletesen megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyeket a Földrendező Bizottságnak és a városi Tanács V.B.-nek kell a járási Mezőgazdasági Osztály irányítása és ellenőrzése mellett elvégeznie, a tagosítás helyszíni munkálatainak befejezése után. A brigádvezető tájékoztatta a bizottságot a dolgozó parasztokat illető zöldleltári kártalanítások megállapítása és kifizetésére vonatkozó tagosítási rendelkezésekről. A záróülésen a Bizottság megállapította, hogy épületkarbantartás esete nem forog fenn. Megállapította továbbá a Bizottság, hogy a Viharsarok termelőszövetkezeti csoport az elmúlt évben részlegesen tagosított, s az öntöző csatorna mellett elfekvő tábláján nagyobb összegű beruházást eszközölt az öntözés érdekében. A Bizottság javasolja, hogy ezt a beruházási összeget a terület birtokába jutó Úttörő termelőszövetkezet teljes összegében térítse meg a Viharsarok termelőszövetkezeti csoportnak, illetve az erre vonatkozó hiteltartozást vállalja át. A továbbiakban a Földrendező Bizottság a fennmaradt 491 kat. h. tartalékterület hasznosítása tekintetében úgy döntött, hogy abból a város határának délnyugati szélén fekvő 277 kat. h. területet a Béke, Felszabadulás, Kossuth és Viharsarok termelőszövetkezeti csoportok, míg a város határának északnyugati szélén fekvő 214 kat. h. területet az Úttörő és Hunyadi termelőszövetkezeti csoportok használatába adja. A záróülésen a Földrendező Bizottság kimondta, hogy működését nem szün26