Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei (Egykori tanárának visszaemlékezése). A Makói Múzeum Füzetei 16. (Makó, 1975)

Tanulótársai és tanárai

egy ideig a magyar irodalom tanára is volt. Ő vezette be azt a szokást, hogy a tanulók maguk állapítsák meg a felelő érdemjegyét. Ennek ürügye alatt akadtak Attilának olyan osztálytársai, akik bosszantására a megérdemeltnél rosszabb jegyet javasoltak neki. Kovács Károly volt a leghangosabb, aki a magyar faj felsőbbségét hirdette és Szabolcska Mihály egy-egy versét többre becsülte Ady egész költészeténél. Éppen ezért nem jó szemmel nézte a „József fiú" önképzőköri szereplését. Kályáni Ferenc (latin görög, 1921—1931) latint is tanított rövid ideig. Ő volt az internátus igazgaA főgimnázium a Kossuth-szoborral tója. Nem kis gondot okozott neki a pesti fiú betörése az internátusi rendbe. Jellemző erre, hogy Attila a „Szépség koldusa" című verseskötetét így dedikálta neki: ..Kályáni Ferenc igazgató úrnak, amiért olyan sokat törődött velem." Kisvárosban a tanárok minden apró-cseprő dolgát számontartják. Nevezettről is tudták, hogy a miniszteri biztost (Veidinger Gyulát) akkora csokorral szokta várni az állomásnál, hogy az egy primadonnának is becsületére válnék. És ugyanezt meg szokta ismételni az illető elutazásakor is. Hoffmann János (geometria rajz, 1902 1932). Tudták róla, hogy 1919-ben a rajzteremből végignézte és lerajzolta Vásárhelyi Kálmán népbiztos temetését a Kossuth-szobor mellé. Ács Sándor (testnevelés, 1918-1921). Dr. Eperjessy Kálmán (latin történelem, 1918 1928). Szándékosan hagytam a magam nevét utoljára. Ugyanis egy neves József Attila kutató könyvében ez olvasható: „Eperjessy Kálmán, bár nem tartozott a makói gimnázium legbaloldalibb tanárai közé, mégis megértéssel támogatta József Attilát". Kérdezhetném, hogy voltak-e abban az időben baloldali tanárok? Boromissza Jenőn és Pénzes Zoltánon kívül senki sem volt ilyen Makón. Ezzel szemben Saitos Gyula Makó húszas évekbeli múltjának, — úgyis mint kortárs — legkitűnőbb ismerője „József Attila Makón" 10