Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei (Egykori tanárának visszaemlékezése). A Makói Múzeum Füzetei 16. (Makó, 1975)

Önképzőkör és a sajtó

című könyvében ezeket írja: ,.Eredeti felfogása, önálló egyénisége egyre jobban ki­bontakozott. Ebben minden céltudatosság nélkül segítségére voltak a gimnázium tanári együttesének kiemelkedő haladó szellemű fiatal tanárai. Elsősorban az őt atyai jóindulattal fogadó Galamb Ödön. Azután osztályfőnöke: dr. Eperjessy Kál­mán. akit már családi kapcsolatai révén is, apósa Bittó Gyula, a Nagy György-féle Köztársasági Párt egyik alapító tagja, a baloldali értelmiségiek közé soroltak." Önképzőkör és a sajtó Önképzőkör A Parnasszus útján haladó költő zsengéinek első nagyobb állomása az önképző­kör volt. A makói Eötvös-önképzőkörnek tisztes hagyományai voltak a hazafias és iskolai ünnepélyek rendezésében. Azonkívül lehetőséget nyújtott a fiatalok első szárnypróbálgatásainak bemutatására. Az önképzőkör jelentette a nyilvános szereplés lehetőségét Attila számára is. Amit, bár magasabb osztályosok is voltak fölötte, alaposan ki tudott használni képességeinek bemutatására. Bírálói nemcsak a haza­fias-nemzeties szólamok hiányát kifogásolták, hanem szokatlannak érzett bátor szóhasználatát ki is gúnyolták. Attila versei védelmében egyre harciasabb kiállással szállott szembe felsőbb osztályos bírálóival. Ezért a konstruktív keresztény nemzeti idősebbektől hamar megkapta a ,,nyugatos, destruktív, Adysta" bélyeget. Csak az önképzőkör tanárelnökének. Tettamanti Bélának bátor melléállása mentette meg a teljes ledorongolástól. Az önképzőköri harcok és a tanárelnök védelme kétségtelenül lendítően hatottak fejlődésére. Nem fukarkodott költői képességeinek a nyilvánosság előtt való hangoztatásával sem. Ki merte mondani, hogy a nagy költők közül VI.-os diákkorában egy sem írt olyan verseket mint ő. Igazi énje legközvetlenebbül a koraősszel és tavasszal tartani szokott játékdél­utánokon nyilatkozott meg. E foglalkozások vezetésével a testnevelő tanáron kívül másokat is megbíztak. Attila nem szeretett futballozni vagy füleslabdázni a többi fiúkkal, hanem odasomfordált hozzánk, és szóval tartott minket (Tettamanti Béla volt a másik tanár). Ilyenkor elemében volt. Megszűnt a tanár és diák közti távolság. Korát meghazudtoló érettséggel nyilatkozott irodalmi és művészeti kérdésekről. Ön­álló véleménye volt mindenről és mindenkiről. Megmosolyogtuk, hogy az igazi köl­tők családjába tartozónak érzi már magát, aki nemsokára elfoglalja helyét közöttük. Különösen Juhász Gyuláról beszélt nagy szeretettel. Megtörtént, hogy gyalog tette meg az utat Makótól Szegedig, hogy találkozhassék vele. Pesten jártában egy alka­lommal Szabó Dezsőt is felkereste. Mosolyogva számolt be erről az útjáról. Szabó Dezső azzal fogadta: Nem szeretem a csodagyerekeket. Sajtó De nemcsak az önképzőköri szereplés nyilvánossága, hanem a nyomtatott betű varázsa is tényezővé vált költői énjének kibontakozásában. A József Attila-irodalom élményszerű gyöngyszemének kell tekintenünk Saitos Gyula többszöri bizalmas talál­kozásaik során szerzett megfigyeléseit. Túlzás nélkül őt tekinthetjük József Attila sajtóval való találkozásai leghitelesebb tanújának. József Attila Makón c. könyve a makói évek hites tanújának a vallomása. Negyven év elmúltával az emlékező kortárs hangja szólal meg benne. Meghatottan olvashatunk könyvében az akkori diákgye­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom