Tóth Ferenc: A makói városi parasztház telke. A Makói Múzeum Füzetei 15. (Makó, 1974)

10 Tóth Ferenc képpeni házhely, a másik a 600 — 1200 — 1600 Q-öles kert vagy gazdasági udvar a lábas jószágok és a szálas takarmány befogadására. A törzsökös városrészek a maguk 400 — 500 • -öles portáival eleve képesek voltak mindkét funkciót betölteni: házhelyek és gazdasági u dvarok egyszerre. A kettős beltelekre egyetlen helyi vonatkozású térkép sem utal. Fél évszázaddal a város újjátelepülése után készítette el Kari Alexander Steinlein hadmérnök az első olyan térképet, amely a lakóházakat topográfiai hitelességre törekvéssel ábrázolja. A helység körül csak szőlőskerteket (Weingarten) tüntet fel.

1

3 Az első katonai fölmérés, a Josephinische Aufnahme makói szelvénye (1784)

1

4 éppenúgy nem tartalmaz semmiféle adatot a kettős telekrendszerre, mint a város telkeit részletesen feltüntető Giba Antal-féle 1824. évi térkép.

1

5 (4. kép) 12. kép. Téglaoszlopfő. (Kálvin u.) Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében Makót — mely ugyanebben az évben települt újjá — csak a Maros vonala választotta el a török birodalomtól. Veszedelem, futások során nincs vesztegetni való idő, aligha lehetne az értékekért egy külső telekre átmenni, sőt a támadás abból az irányból is bekövetkezhet. így a ház telkén állt az istálló és a szántalpas gabonakas is. Az esetleges menekülés alkalmából a kas elé fogták a lovakat és máris futhattak a zsombékos, nádas rejtekhelyre. Makón tehát a szokványos formától eltérő halmaztelepülés alakult ki, melynek fő jellemzője, hogy a város eredeti magjában is nagykiterjedésű telkek jönnek létre. A török által három ízben (1552, 1596, 1686) elpusztított Makó mindig a régi helyén épült újjá. Ez történt 1699-ben is, amikor megtarthatták a főbb utcavonalakat, de a telek- és birtokjogi határok megváltoztak.

1

6 1

3 Kiss 1940, (27) kép. 1

4 EPERJESSY 1971, 5. ábra. 1

5 A makói József Attila Múzeum térképtára. 1

6Vö. MENDÖL, 1963, 275. Ethnographia LXXXV (1974)