Vágvölgyi András – Gábor Kálmán: A kisvárosi fejlődés sajátos útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 12. (Makó, 1974)
A foglalkozásszerkezet demográfiai összefüggései
14. sz. táblázat Aktív keresők népgazdasági ág szerint, 1970. (%) Népgazdasági ág Makó Kiskunfélegyháza Nagykőrös Orosháza Szentes ipar 27,3 37,7 47,5 40,5 31,5 építőipar 4,2 7,9 4,1 3,8 4,9 mezőgazdaság 41,9 28,1 24.8 27,8 30,6 szállítás 4,1 5,6 5,5 4,9 7,3 kereskedelem 7,9 6,5 5.3 8.2 8,7 szolgáltatás 1,9 1,4 2,5 1,5 1,9 egészségügy, kultúra 7,8 7,0 7,1 7,4 9,5 közigazg., egyéb 4,9 5,8 3,2 5,9 5,6 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Az 1970. évi népszámlálás megyei kötetei. KSH, Budapest. 1971—1972. Az 1970. évi népszámiásás adatai minden vonatkozásban tükrözik a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és az iparosítással összefüggően kialakult új struktúrát, olyan állapotot fejeznek ki, mely lényegesen a következő években sem fog változni, tehát olyan foglalkoztatási viszonyokat mutatnak, melyek hosszabb időre is stabilnak tekinthetők. Közölt táblázatunk figyelemreméltó különbségeket mutat a vizsgált városok között. A legfeltűnőbb az, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Makó esetében nemcsak, hogy lényegesen magasabb, mint a többi városban, de ami a legmeglepőbb, magasabb az országos aránynál is. Természetesen ebből az következik, hogy az iparban, építőiparban dolgozó aktív keresők aránya viszont alacsonyabb, mint a mezőgazdasági foglalkozásúaké. Az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Makó esetében az átrétegződés nem volt jelentős, legalábbis nem olyan mértékben ment végbe, mint a többi városban. Kétségtelen, hogy az átrétegződés tekintetében Csongrád megye még ma is meglehetősen rossz pozíciót foglal el, de Makó lemaradottsága e tekintetben mégsem csupán ezzel magyarázható. Ellenpéldaként említhetnénk a megyén belül Szentest, ahol valamivel kedvezőbb foglalkozási struktúra alakult ki, hiszen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya több, mint 10 százalékkal alacsonyabb, az ipari keresőké pedig 4 százalékkal magasabb a makóinál. Jellemző a város foglalkozásszerkezetére, hogy az úgynevezett „tercier szektor"-ban dolgozó aktív keresők arányai viszonylag alacsony (13,9%), szemben például Szentes 17,9 százalékával. Egyoldalú lenne a képünk, ha csak az elmondottak alapján ítélnénk meg a város foglalkozási struktúráját. Finomabb eredményeket kapunk, ha emellett megvizsgáljuk az egyes népgazdasági ágakban dolgozók korcsoport szerinti megoszlását, hiszen ezek az adatok a későbbiekre vonatkozóan, beleértve a foglalkozási struktúra várható alakulását, további információkat nyújthatnak a demográfiai helyzet romlását vagy javulását befolyásoló tényezőkről, megmutatva egyben azt is, hogy az elöregedés az egyes népgazdasági ágakban milyen mértékű, választ adnak arra vonatkozóan is, hogy a lakásépítés terén milyen igényekkel kell számolni. 16