Vágvölgyi András – Gábor Kálmán: A kisvárosi fejlődés sajátos útja. Adalékok Makó demográfiai helyzetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 12. (Makó, 1974)
A foglalkozásszerkezet demográfiai összefüggései
15. sz. táblázat Aktív keresők népgazdasági ág és korcsoport szerint (%) Népgazdasági ág korcsoportok Népgazdasági ág - 14 15—19 20—29 30—39 40—49 50—54 55—59 60—X Össz. Makó ipar-építőipar mezőgazdaság 0,6 0,1 11,6 2,8 28,9 12,5 20,7 18,2 20,6 24,8 4,9 6,5 6,8 12,8 5,9 22,3 100,0 100,0 Szentes ipar-építőipar mezőgazdaság 0,4 0,4 12,0 7,7 28,4 21,8 23.5 20.6 21,6 21,4 3,6 5,8 6,0 10,1 4,5 12,2 100.0 100,0 Forrás: 1970. évi népszámlálás megyei kötete. KSH, Budapest. 1971. A táblázat két fontos tendenciára hívja fel a figyelmet. Az egyik tendencia abban foglalható össze, hogy a mezőgazdasági aktív keresők Makó esetében elsősorban a 40 évnél idősebb korosztályok közül kerülnek ki, az összes mezőgazdasági aktív kereső 66,4 százaléka 40 évnél idősebb. Ezt az arányt igen magasnak kell tartanunk, hiszen Szentes esetében a megfelelő korcsoporthoz tartozók aránya csak 48,6 százalékot tesz ki. A 40 éven aluli aktív keresők 33,6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdasági keresők meglehetősen elöregedettek. Tekintve, hogy Makón a mezőgazdaság jelenti még ma is az elsődleges termelési szektort, a város általános elöregedését elsősorban ezzel magyarázhatjuk. Szentesen kiegyensúlyozottabb arányok figyelhetők meg és ez pozitívan hat vissza Szentes demográfiai helyzetére. Makón a fiatal munkavállalók elsődlegesen, az iparban dolgoznak ez az a réteg, mely a város demográfiai helyzetének tobábbi alakulásában szerepet játszhat. Felmerül a kérdés: vajon milyen feltételei vannak annak, hogy a jelzett optimális életkorú réteg megfeleljen a vele szemben támasztott elvárásoknak? A továbbiakban ezt a problémát kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy a demográfiai helyzet várható alakulására vonatkozóan elfogadható előrejelzéseket adjunk, illetve magyarázatot találjunk a jelen helyzetre. Ismeretes — és erre már utaltunk — Makó fejlődése a felszabadulás után éppúgy lelassult, mint a hasonló mezővárosoké. Sajátos termelési kultúrája és a közigazgatási szerepkör átalakulása fékezően hatott a város további fejlődésére és azt eredményezte, hogy a múltban kialakult paraszti családtervezés hagyományai a jelenben is tovább hatottak. Az iparosítás megkésettsége és az iparnak az „olcsó" munkaerőre való igénye eleve nem serkentette a demográfiai helyzet javulását, hiszen az iparba átrétegződöttek kiesett jövedelmük pótlására végeredményben ..kétlakivá" váltak. A kétlaki életformának pedig elsődleges mozgatója a magasabb jövedelem és a városias minták átvétele, melynek egyik jellemzője a szigorú családtervezés legjobb esetben is csak a reprodukció. 2 17
