Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

A Közoktatásügyi Bizottság működése

Foglalkoztak ezen az ülésen a tandíj kérdésével (nem emelték fel), a helyettesként beállított tanítók illetményeivel (havi 210 Pengő és 25 Pengő lakáspénz). Az óraadó tanárok érdekében az óradíjakat egységesen 3,20 Pengőre javasolták felemelni. Ebben az időben már egyre sürgetőbben jelentkezett az az igény, hogy a közoktatást az egész megye területén meg kell indítani. Ehhez szükségessé vált a Tanfelügyelőség újjászervezése. November 11-én a Közoktatásügyi Bizottság elnöke levélben kérte fel Sági István ny. népiskolai igazgatót, népművelési titkárt, hogy a Csanád—Arad—Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék tanfelügyelői hivatalának vezetését ideiglenesen vegye át ,,s működését folytassa mindaddig, míg a törvényes felettes hatósággal való kapcsolat létrejön, és ebben az ügyben rendelkezik".

2

1 A Csanád vármegyei Tanfelügyelőség november 15-től újból megkezdte működését.

2- Mivel a felsőbb hatóságával a Tankerületi Főigazgatósággal nem volt kapcsolata, minden intézkedéséről közvetlen felettes szervének, a makói Közoktatásügyi Bizottságnak számolt be. Az iskolák igazgatói hivatalos leveleiket november második felében már nem közvetlenül a Közoktatásügyi Bizottsághoz küldték meg, hanem a Tanfelügyelőséghez. A megbízott tanfelügyelő pedig — mint „felsőbb hatósághoz" — a Közoktatásügyi Bizottság elnökéhez továbbította az ügydarabokat. Miski István külterületi népiskolai igazgató november 20-án jelentette, hogy 16 iskolája közül csak „6 iskolában indulhatott meg a tanítás, míg 7 iskolánál tanítóhiány miatt (bevonulás, áthelyezés) szünetel. 3 iskola pedig tüzérségi találatok következtében annyira megrongálódott, hogy alapos javítás nélkül azokban tanítás nem is lehet. Ablaküveg hiánya miatt a tanítói lakásban is tanítanak. Kevés gyerek jár el iskolába, részben a sürgős mezei munka miatt, részben pedig a szülők nem engedik el őket, féltik gyermekeiket a szerteszét heverő lőszerektől. A tüzelőhiány is igen nagy. A város nem tudja kiszállítani a téli tüzelőt. Morzsolt csutkát, csutkaszárat visznek a tanulók . . ." Tanítóhiány miatt egyes iskolák tanulóit a hozzájuk közelebb eső és már működő tanyai iskolához irányították. A Tanfelügyelőség működésének újrakezdése lehetővé tette a Közoktatásügyi Bizottság részére az iskolafelügyeleti és ellenőrzési jogkör kiterjesztését az egész megye területére.

2''' Ezt segítette az is, hogy a Polgári Városparancsnokság már október 13-án határozott a vármegyei, járási, községi igazgatás újjászervezéséről. A vármegye (alispáni hivatal) vezetésére dr. Páll Endre alispán kapott megbízást. A vármegyei igazgatás mellé kommunistákból álló ötös bizottságot neveztek ki a politikai 2

1 Dr. Judik Ferenc vármegyei tanfelügyelő 1944. szeptemberében elmenekült Makóról (MVL KB iratai 11/1944). 2

2 Sági István mb. hivatalvezető Kiss Rozália tanügyi kezelővel együtt felmérte a tanfelügyelőség állapotát a szeptember 26-i katonai beszállásolás után. Mindössze két írógép tűnt el, így a hivatali munkát azonnal meg tudták kezdeni. 2

3 Csanád—Arad—Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelye Makó. A megyében 6 járás: központi- (Makó), torontáli- (Kiszombor), nagylaki- (Csanádpalota), mezőkovácsházi- (Mezőkovácsháza), battonyai- (Battonya), eleki- (Elek); 43 község volt. 16 ;