Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
A Közoktatásügyi Bizottság működése
felügyelet ellátására. Az ötös bizottság, 2' 1 amely a vármegyei Nemzeti Bizottság elődje volt, a szovjet parancsnokság segítségével falujárásba kezdett. Eleinte bizalmatlanul fogadták őket, de később belátták a falusiak, hogy az agitátorok nem azonosak a régi megyei urakkal. Lassan indult az igazgatási gépezet. Az ötös bizottság tagjai igen hasznosan segítették az iskoláztatás gondjainak megoldását is. A megyei rendelkezéseket az alispánhelyettes és az ötös bizottság tagjai írták alá. A tanfelügyelői hivatal működése egyre hatékonyabb lett. 1944. november 15-től a hónap végéig, majd december 1-től 1945. január 15-ig terjedő időszakra pontos képet kaphatunk a megbízott hivatalvezető két jelentéséből, amelyeket a „Tekintetes Közoktatásügyi Bizottság" címére küldött meg. Első jelentésében a vezető nélkül maradt tanfelügyelői hivatal munkájának újraindítását írja le, majd a hatáskörébe tartozó makói népiskolák helyzetéről ad tájékoztatást. ,,Az állami és hitfelekezeti népiskolákban a tanítás október 19-ével megkezdődött, s minden zökkenő nélkül folyik. A város és az egyes iskolafenntartók biztosították napról napra való fűtés lehetőségét." Negatívumként említi meg, hogy a szülők egy része a „demokráciára" való hivatkozással nem tartja kötelezőnek az iskolalátogatást. 2 3 Ezután személyi kérdésekben kéri a KB írásos engedélyét. Megemlíti a jelentés, hogy „a hivatal keresi és kutatja a módokat arra, hogy a vármegye községeivel és tankerületével a kapcsolatot minél előbb felvehesse." 2 0 A Főszolgabíróságon keresztül érintkezésbe került — Nagykopáncs kivételével — a központi járás községeivel; Kunágota és Medgyesegyháza községekkel (a tanítók személyesen jártak bent Makón). 2' Intézkedtek igazgatók megbízásáról, a tanítói illetmények folyósításáról, ottrekedt tanítók munkába állításáról. Kérte a Közoktatásügyi Bizottságot, hasson cda, hogy a tanítóságnak ne kelljen sorba állni minden ügyében fél, egész napokat. „A tanítóság régi becsületes kötelességtudása és munkavállalási készsége töretlen." Kéri részükre a közszükségleti cikkek csoportos kiutalását. „Ne kelljen sorba állni és hetenként talicskázni. Egyegy család 5—5 q tüzelőt kapjon. Ha nem segítenek, nem lesz ideje tanítani, mert a cipőbeszerzés, talpalás, fejelés, paprika-, sókiutalás, őrlési engedély stb. minden idejét leköti." y' Tagjai: Szabó János, Farkas Imre, Kiss Imre, Dragon János, Burunkai Sándor. 2 5 A makói mezőgazdasági népiskola igazgatója, Berecz Sándor jelentette (XI. 24.) a Tanfelügyelőségnek, hogy az évi 350—400 tanulója helyett 122 iratkozott be, de azok se járnak az „előadásokra". Sági I. mb. hivatalvezető a polgármesternek ír át (XI. 28.) „. . . a f. évi szept. 26-át követő rendkívüli állapotok a közlakosságnak a régi magyar törvények iránt táplált tiszteletét és respektálását nagymértékben csökkentették, a tanköteles gyermekek és szülők úgy nyilatkoznak, hogy ma az iskolalátogatás nem kötelező . .." J ; L. Makói Közoktatásügyi Bizottság iratai 21/1944. sz. (1944. nov. 29.) és 21—1 1944. (Kelt: 1945. I. 19.) 2 7 Medgyesegyházán november 6-án megkezdték a tanítást 8 tanerővel, 6 hiányzott. Az igazgató ideiglenes engedélyt kapott Sági tanfelügyelő helyettestől, hogy otthonrekedt tanító leányát, Dobozy Klárát tanításra beoszthassa. 2 17
