Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
A Közoktatásügyi Bizottság működése
biztosítani."' A városparancsnokság képviselői nyilatkoztak, hogy mindent elkövetnek a „természetesen lefokozott igények kielégítésére". A jelenlevő városparancsnok beleegyezését adta, hogy a befolyó tandíjakat a tanerők fizetésére felhasználhassák. Végül ügyrendi kérdésekben határozott a bizottság. Kimondták, hogy a naponkénti hivatalos órák tartását feleslegesnek tartják, de az elnök szükség szerint összehívja a bizottságot. Az elnök a gimnázium irodájában tartja hivatalát. 1 , A Közoktatásügyi Bizottság havonta ülésezett, az ülések között az elnök minden oktatási, nevelési és személyi ügyben döntött. így: tanulókat vett fel a középiskolába, engedélyezte a Kereskedelmi Középiskola igazgatósága kérelmére a fiú- és leánytanulók együttes oktatását (X. 28.). Az elnök döntött a tanulók gimnáziumba való átvétele ügyében is. Pl. a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium volt tanulói részére engedélyezte a gimnáziumi felvételt (X. 30.). A szovjet egységek egy hónap leforgása alatt (X. 27.) a mai Csongrád megye területét — amelybe 1950-től Makó és Csanád megye nagyobb része is beletartozik — felszabadították, 1 8 ezzel lehetővé vált a déli kerületek központjával, Szegeddel a kapcsolatok felvétele. Ez az esemény meggyorsította városunkban is a demokratikus erők szervezését. 1944. október 11-től lett Szeged ,,az ország központja". Decemberben ezt a szerepet Debrecen vette át. Szegeden alakultak meg az első, területi funkciókat is ellátó demokratikus szervezetek: Magyar Kommunista Párt, Magyar Függetlenségi Front, Szegedi Nemzeti Bizottság, Üzemi Tanácsok, Szakszervezetek, Demokratikus Ifjúsági és Nőszervezetek. Szeged szerepe az oktatásügy demokratizálásában is jelentős volt, itt kezdte meg működését október végén a Tankerületi Főigazgatóság, dr. Becker Vendel megbízott főigazgató vezetésével. 1 1' Az adminisztráció nehézségei és a közlekedés zavarai következtében a Főigazgatóság intézkedései és rendeletei nem jutottak el azonnal a területi szervekhez. így a makói Közoktatásügyi Bizottság is hivatalosan csak december 1-én kapott értesítést a Főigazgatóság működéséről. Ez ideig a Közoktatásügyi Bizottság teljesen önállóan intézkedett. 2 0 A makói Közoktatásügyi Bizottság 1944. november 2-án du. 3 órakor tartotta meg második rendes ülését. A napirend legfontosabb pontja az iskolák fűtése volt. A város a saját és a püspöki erdőből (Maroslele) fakitermeléssel igyekezett a fűtési gondokat eloszlatni. "' A városi pénztár üres volt. Dr. Bécsy Bertalan polgármester a város pénzével együtt menekült el. '' A Tanfelügyelőség munkájának megindításáról ekkor még nem esett szó. I s Vő. Péter László: Szeged fölszabadításától az ország felszabadulásáig. Somogyi Könyvtár kiadványa 9. sz. Szeged, 1969. 11. 1. ''' Vas Zoltán politikai kiküldött október végén Szegedre érkezett, s ez alkalommal a város vezetőinek javaslatára dr. Becker Vendel egyházi férfiút, római katolikus tanítóképző intézeti igazgatót főigazgatói jogokkal ruházta fel. A megbízást Szeged város polgármestere 59.803 1944. sz. határozatával megerősítette. (Szegedi Levéltár. Tanker. Főig. iratai 44 1944—45.) 2 0 A postaforgalom és a vasúti közlekedés (Hódmezővásárhely—Makó, Mezőhegyes vonalon) már november közepétől megindult. November végén Szeged felé is lehetett közlekedni, bár a vasúti hidat csak 1945. július 9-re állították helyre. 15
