Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

környékét Nádasdy László csanádi püspöknek adományozt

a, de csak az ő személyének. A makaiak megegyeztek a püspökkel abban, hogy az.úrbéri szolgálatokról lemond a tizedet és a királyi kisebb haszonvételeket is átengedi nekik évi 1200 Ft készpénz és bizonyos természetbeni javak ellenében. 1731-ben Falkeinstein Albert nyert püspöki kinevezés

t, aki elődjéhez hasonlóan szintén megegyezett a várossal évi 1800 Ft készpénz és 400 Ft értékű természetbeni javak fizetése mellett, így most is a város szedte a tizedet, a vásárok és a regálé jövedelmét. A lakosok most sem teljesitettek személyes úrbéri szolgálatokat. 1741-ben Stanislavich Miklós foglalta el a csanádi püpöki széket

. O két elődjével ellentétben nem személyi adományként nyerte el Makót és környékét - mintegy 50 ezer kh. terjedelemben - hanem a donációt Mária Terézia a mindenkori csanádi püspök: javadalmazására adta ki

. így Makó, a volt királyi mezőváros lakói püspöki jobbágyokká lettek

. Ez ellen a városi tanács felség folyamodványban protestált, természetesen hasztalanul. Ez az állapot változatlan is maradt 1848-ig

. A városi tanács különben ezzel az uj földesúrral is megegyezett abban, hogy személyes úrbéri szolgáltatástól Makó lakói ezentúl is mentesülnek, a tizedet és a regálék jövedelmeit ők szedik, és mindezekért évi 5000 forint készpénzt és mintegy 500 forint értékű természetbeni javakat fizetnek a földesúrnak. 1757-ben Engl Anta

l püspökkel a fentiekkel majdnem azonos kedvező úrbéri megállapodást kötött a makai tanács. 1777-ben Christovich Imre nyerte el a csanádi püspökséget. Ez a főpap teljes személyes úrbéri szolgálatokra és adózásra akarta szoritani Makó népét, mely Mohács óta soha ilyen terheket nem viselt. A tanács Mária Teréziához fordult oltalomért. Nem hiába. A királynő rendeletére a megye közbejöttével a püspök követelésénél sokkal enyhébb, de a régebbi szerződéseknél súlyosabb megegyezés jött létre. Ennek lényege: évi 9 ezer forint 10