Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

vonuló tatár had még ebben az évben Szeged visszavételére indult. A vállalkozás nem járt sikerrel és a megvert visszavonuló hordák, mielőtt átkeltek volna a makai réven, a várost földig lerombolták. A török világban immár harmadízben hunyt ki itt az élet. (A harmadik nagy futás

.) A tetszhalál most 13 évig tartott, de a török hamarosan a Marostól délre szorult vissza. Minden elpusztult itt akkor, és a lezárult régmúltnak - országosan őrzött okmányain kivül - egyetlen tárgyi emlé

ke sem maradt ránk a város sokszáz éves korábbi életéből. A török világ és a makai élet nagyon bonyolult vonatkozásai nak megértése az előadottak után is magyarázatra szorul. A török-magyar viszony egész különös jelenségei teszik sokszor zavarossá ezt a korszakot. A Habsburg császár-király és a szultán részéről másfélszázad folyamán létrejött sok békeszerződés közt nem találunk egyet sem, amely pontos határokat vonna a két hatalom területe között. A magyar országgyűlés 1543-ban pl. olyan törvényt hozott, hogy a török ellenőrzése alatt álló, sőt hódolt területek lakói félösszegü adót fizessenek a magyar Kamarának. A török ezt általában tudomásul vette Makó esetében is. Az adó behajtása ilyen vidéken magyar részről persze mindig fegyveres erő közbejöttével történt. Általában az ország területén lévő három hatalom - török, Habsburg és Erdély pillanatnyi erőviszonyai határozták meg a helyzet képét. Rudolf, II. és III. Ferdinánd befolyása szemmel láthatólag megnőtt a hódoltság területén

. Az 1596-os magyar országgyűlés már arról is határozott, hogy a Délvidék régi birtokosai viszszakapják volt javaikat. Erre akkor a vesztett mezőkeresztesi csata (1596) folytán nem kerülhetett sor, de az érdekeltek nem hagyták elaludni az ügyet. 1660 után az erdélyi fejedelem és az ozmánság hatalmának hanyatlása következtében I. Lipó

t befolyása egyre növekedett a hódoltság területén. Ez a király pl. püspököket és főispánokat is nevezett ki azokra a területekre, ahova a kinevezetteknek belépni reményük sem lehetett. Ezek mellett számtalan nemesi birtokot is adományozott a török területekre, igy Makóra is. Ez a körülmény az adományosok szertelen pénzvágya miatt az érdekelt helységek lakóit állandó 8