Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

borgatások ellen. A fejedelem - mint illetékes - 1608-ban ki.­adott oltalom levelében; Privilegium Oppidi Mak ó - tiltotta a város zaklatását és ezek ellen oltalmat igért. Különben ez az első uralkodói okmány, amely a helységet "oppidum" (mezővá­ros) rangon emliti . Makó ebben az időben a török mellett az erdélyi fejedelemnek adózott. Bethlen Gábo r uralkodása alatt a makaiak az erdélyi fejedelem jobbágyai voltak. Ez az állapot az erős kezű I. Rácóczi Györg y idejében sem változott. Persze történtek egyéni adóztatási akciók is. 1581-ben makófalvi Makó László halálával, örökösei a Szokolaiak lette k. Ezek fenyegeté­sek utján szigorúan be is hajtották a makaiakon a 9-ed váltsá­got. Az egymásután következő csanádi püspökök is régi jogon igényt tartottak Makóra és környékére. így 1608-ban Herovich Mátyá s, 1646-ban Zongor Zsigmond . 1653-56 között Pálffy Tamá s püspök sarcolta Makót. A város dolgai az előadottakból láthatóan sok kellemetlenség közepette folytak 1660-ig, hogy az­tán még sanyarúbb évek következzenek. A változás azzal kezdődött, hogy II. Rákóczi Györg y erdélyi fejedelem nagyravágyásai fel­keltette a szultán féltékenységét és ezért az haddal támadt rá. A csatában Rákóczi trónját és életét vesztette, és így a magyar király befolyása megnőtt Makót és általában a török hódoltság területét illetőleg . Ennek lett következménye, hogy Balassa Imr e 1662-ben adomány levelet kapott Makó birtokára. A ra­gadozó természetű főúr martalócai vagy 20 évig a legszörnyűbb zaklatásokkal nyugtalanitották a makaiakat, akik mostmár arra törekedtek, hogy a Kamara szárnyai alatt találjanak menedéket. Birái többször föltörekedtek Pozsonyba, és végül is 1682-ben szerződtek a Kamarával, évi 100 tallér ellenében. így a város minden jobbágyi szolgálat alól mentesül t. Makó az előbb vázolt 40 év folyamán nagyon megsínylette a reá zuduló csapásokat, jó­létben és lakóiban is erősen megfogyatkozott. Egy korabeli kama­rai irat emliti, hogy 1682-ben mindössze 5-600 lelket számlál­tak. A lakosok mostmár azt hitték, hogy sok zaklatást után nyugodtabban élhetnek. Bizony súlyosan tévedtek. Az 1683-ban megindult fölszabaditó háború sikere 1686-ban Budát és Szegedet is felmentette a török járom alól. Egy délről

Next

/
Oldalképek
Tartalom