Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Katkóné Bagi Éva: „Madarat tolláról...” (nemzetet ruhájáról). A szabó szakma múltja, jelene. Jövője?

a harmad-számítást, de később a tizedrendszer lett elfogadott, mely a mellböség tized-részével dolgozik. Az iparos képzés első iskoláit Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete nyomán szervezték meg. Szegeden először 1792bcn nyílt meg az első szakiskola, ahol rajzot is tanítottak és 22 szakmát köteleztek a polgári és rajziskola elvégzésére. A tanítás vasárnapokon folyt. 1805ben 500 növendéket oktattak. A vasárnapi inasiskolába fél évszázaddal később is csak 620 iparos- és kereskedő-tanuló járt. Az átszervezésre a század vége felé egyre nagyobb szükség mutatkozott. Szegeden az iparostanonciskola alakuló ülése 1884. január 12-én volt. Azt követően 13 osztályba 829 tanuló iratkozott be. Új épületük a Zrínyi és Eötvös utcán 1930-ban készült el, ahol 7 tanterem, 10 rajzterem, természeti előadó, 2 laboratórium, 7 szertár, 3 technológiai terem és könyvtár fogadta a tanulókat. Az 1960-as évek elején a tanulók száma már meghaladta a 2400 főt. A 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 1963-ban létesült, kezdetben a volt Pénzügyőr-palota épületében működött, majd 1982. óta a Kálvária sugárút 86. sz. alatt képezik az egyre kevesebb számú, csupán egy-egy osztálylétszámot kitevő, már nem is szabónak, hanem férfi és női ruhakészítőnek nevezett szakmunkásokat. Napjainkban Szegeden a könnyűipar középvezetőit a Tisza Lajos Szakközépiskolában a képzik, ahol ruhaipari technikus, ruhakészítő, marketing ügyintéző, technológus osztályokat indítanak. A férfi- és női-ruhakészítő osztály ebben az évben jelentkezők hiányában nem indult. Szegedi szabóságokról A céhek sok évszázados falai a 19. sz. végére leomlottak és átadták a helyüket az ipartestületeknek. Az ipartestületek megteremtették az egyesületi életet, és társadalmi kapocsként működtek az iparosok között. Kötelességük volt az elaggott mesterekről való gondoskodás, betegsegélyezés, oktatás, szakiskolák létrehozása, hazai szabók munkához juttatása. Képviselték a kormány felé a szakma érdekeit: pl. a hadimunkák magyar kézbe vételét az addigi osztrák iparral szemben. Budapesten 1889-ben létesült Ipartestületi székház, három év múlva megalakult az első szakiskola is. A Szabó Ipar című folyóirat tudósított az aktuális eseményekről. Az Ipartestület hatalmas munkát végzett a hazai ipar védelmében megszervezésében és megteremtésében. Felismerték, hogy az erők összefogása és szervezettség nélkül képtelenség a gazdasági élet versenyében megmaradni. 1904-ben létrejött a Szabómesterek Országos Szövetsége, a szegedi alapító tagok között Gombos István, Gyarmati Mihály, Till Frigyes, Dehrn Péter, Wéber Mátyás szegedi szabómesterek neveivel találkozunk. A szakmán belüli kategóriák a következők voltak: angol úri szabók, úri szabók, készruhaszabók, magyar szabók, vásározó szabók, női angol sza-