Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Katkóné Bagi Éva: „Madarat tolláról...” (nemzetet ruhájáról). A szabó szakma múltja, jelene. Jövője?

bók, nöi francia szabók, női készruha szabók, egyenruha készítők mérték után, gyári konfekció készítők, divatszücsök mérték után, szörmegyári szabók, bőrruha készítők és papi szabók mérték után. Néhány szegedi szabó Mészáros Imre emlékezete nyomán A gépesítés forradalmasította a ruhaipart. A 20. század elejére a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett egy, vagy több ruhakészítő szalon, és a külvárost is behálózták a kisebb, nagyobb szabóságok. Az akkori helyzetről elég pontos képet kaphatunk, ha Mészáros Imre kéziratban fennmaradt dolgozatát lapozgatjuk, aki 55 évet dolgozott a szakmában az 1930-as évektől az 1980-as évekig, és Szeged majdnem minden szabóját ismerte, róluk szubjektív véleményt alkotott, amit szerencsére írásban is megörökített. Munkássága nagy részét a Divatszabó Vállalatnál töltötte el, ahol az egykori üzletek tulajdonosai hosszabb-rövidebb ideig próbálkoztak beilleszkedni a kollektív szellembe, több-kevesebb sikerrel. Mészáros Imrének rálátása volt a századelő eleganciájára, tanulóként csodálta a fényes kirakatokat, figyelte a mögöttük folyó munka minőségét, s emlékezetében őrizte az elődökről szóló anekdotákat. Aktív életének nagy részét a szocialista rendszerben élte, szegény származása ellenére mégis csendes távolságtartással, kívülállóként figyelte az életidegen intézkedések sorozatát s keserűen tapasztalta meg az általa oly nagyon szeretett szabó szakma hanyatlását. Mészáros Imre 128 szegedi szabóságról ír pár mondatos jellemzést. A belvárosban említést tesz Mucsi János angol úri szabóról, a Kárász utcán, Aracky Károly angol úri szabóról a Gróf palotában, A Csóti szalonról a Vár utcában, A Gyarmati dinasztiáról a Horváth Mihály utcában, Krier Rudolf és fia cégről a Klauzál téren. Az Oskola utcán volt Tóth Gyula szabósága, akit Mészáros Imre sokszor látott a korzón sétálgatni baráti vadásztársasággal, sportosan öltözve, kipödört bajusszal és sétabottal. A Kígyó utcában gyönyörű szalon és műhely tulajdonosa volt Balogh Boldizsár. Említésre méltó számára a Fekete sas utcában Podren Henrik úri és egyenruha szalonja. Scwarcz Manó az igényes és pénzes osztályt szolgálta ki a Kárász utcán, hatalmas árukészletéből dolgozva. Dém Péter a Takaréktár utcában különösen rangos, pénzes vevőkört szolgált ki, anyagraktárral is rendelkezett. A női szalonok között említésre méltó volt a három Eccker nővér által működtetett szalon és a Széchenyi téren létező Reich Erzsi szalon, melyre a Divatszabó Vállalat épült rá.

1 A szabók teljes listáját a Történeti Tanulmányok 2006. évi kötetében közöljük kiegészítve és pótolva a hiányos életrajzi adatokat. 1 A szabók teljes listáját a Történeti Tanulmányok 2006. évi kötetében közöljük kiegészítve és pótolva a hiányos életrajzi adatokat.