Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Törőcsik István: Egy reprezentatív kályhalelet a szegedi belvárosból

akkor a kutatott pontokon kellő felületű és mélységű szelvénnyel a középkori utca déli oldalának egy telkét (szerencsés esetben házát) találtuk volna meg. A szegedi Kőtár égetett-agyag bordái, ablakkáva töredékei, hevederrészei és sarok kiképzései zömmel a 15. századra keltezhetők (ENTZ é. n. 16), de a katalógusban felsorolt darabok jóval kisebbek (ENTZ é. n. 30: 62), mint a klinikakertben talált, töredékesen is impozáns méretű (16 x 28 x 43 cm-es) idomtégla. Monumentális méreteket sejtető formája alapján nem igazán feltételezhetjük, hogy egy városi ház tartozéka lett volna, bár azt is tudjuk, hogy egyes vagyonos polgárok nagyobb méretű, igen értékes házakat is birtokoltak a városban, ezek többsége pedig a Palánk területére lokalizálható (MÁTÉ 1989,21). A szegedi kőfaragványokat elemző Entz Géza is lehetségesnek tartotta, hogy az idomtéglák egy része a Szent Demeter templom 15. századi átépítésének emlékét őrzi (ENTZ é. n. 16). A klinikakerthez is ez esett legközelebb a szegedi templomok közül, légvonalban mindössze 150 m-re helyezkedett el tőle. Az elpusztult középkori csarnoktemplomot 1725 és 1751 között kereszthajós barokk formában építették újjá (CS. SEBESTYÉN 1927, 202). A barokk templom falán és boltozatán plasztikus építészeti elemek már nem voltak, faragott kő, illetve idomtégla sem a bontás, sem az azt követő feltárás során nem került elő (CS. SEBESTYÉN 1927, 198; 206). Mivel a középkori plébániatemplom ezek nélkül nehezen elképzelhető, azt kell gondolnunk, hogy 1725-re a vár és a város egyes épületeinek újjáépítéséhez minden jellegzetes darabot elhordták. Esetünkben a 17. század utolsó, vagy a 18. század első évtizedeiben a templomból kikerült, vagy az omladékban talált idomtéglát egy közeli ház építéséhez használhatták fel, ennek 19. századi elbontása után kerülhetett a törmelékrétegbe. Ezt igazolni látszik, hogy a közeli Városi Bérpalota (ma Belvárosi Plébánia) építésekor szintén találtak egy újkori alapozásba épített, ez esetben kőből faragott gótikus bordatagot, amely szintén a Szent Demeter templomból származtatható (CS. SEBESTYÉN 2004, 56). Ugyanitt szintén másodlagos helyzetűnek tartott Cs. Sebestyén számtalan egyéb megmunkált, illetve „idomtalan" homok- és mészkőtömböt. Ezekkel rokoníthatjuk az utoljára ásott árokszakasszal megsértett mészkő-fragmentumot, valamint az objektum északi végéről kikerült, nagyjából hasáb alakú réti mészkőtömböt. A kályhadepó Formai variabilitása miatt nem dönthető el, hogy hány kályha elemeiből állt össze a kályhadepó anyaga. A kályhaszemek széles spektrumát alkalmazhatták egyetlen fűtőberendezésen is, de még nem találtam a szakiroda-