Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Városi régészet – módszerek, lehetőségek, problémák

szakhatósági engedélyek számaránya egyértelműen igazolja ezt: a város belterületét érintő 123 szakhatósági eljárásból 83 esetben írta elő a KÖH területileg illetékes irodája a helyszíni régészeti szakfelügyelet biztosítását (1. kép). Ez a szám már önmagában is igen jelentős, és ha még ehhez hozzáadjuk a megye területének egészére vonatkozó szakhatósági ügyeket, nyilvánvalóvá válik, hogy a KÖH által keletkeztetett ügyiratok nyomon követése, az abban előírtak teljesítése és a kivitelezések felügyelete szinte kivihetetlen. Ráadásul az előírások végrehajtása, a megfelelő ellenőrzés és a szankcionálás hiányában, többször elmarad, a beruházók és a kivitelezők egy része, a rendelkezések ellenére fel sem keresi a múzeumot. Szerencsésebb esetekben még a kivitelezés fázisában értesülünk a lelőhelyrongálásról, így nyílik még némi lehetőség a kárcsökkentésre.

5 Jogszabályi értelemben, az előkerülési körülmények és a finanszírozás kérdése szempontjából, az ásatásokat három kategóriára bonthatjuk. A leletmentés, a megelőző feltárás és a tervásatás mindegyike ismert és gyakorolt a városi régészetben, azonban ezek előfordulási gyakorisága jelentős eltérést mutat. Országos viszonylatban is elmondható, hogy a tervásatások száma a legkevesebb, ezt követik a leletmentések, míg a megelőző régészeti munkák aránya egyértelműen a legnagyobb (ERNYEY 2003. 419.). Szegeden az utóbbi öt év ásatásait figyelembe véve, a vár területén folyó régészeti munkákat kivéve, gyakorlatilag kizárólagosak voltak a megelőző jellegű régészeti beavatkozások. Mindez számos problémát és dilemmát eredményez, melyek közül a legalapvetőbb az, hogyan lehet tudományt művelni határidőre, szabott áron?! A városi ásatások esetében a kivitelezéskor jelentkező nehézségek közül az egyik legnagyobb akadályozó tényező éppen - a városok sűrű beépítettsége okán -a kutatási terület behatároltsága. A városokban ritkán állnak rendelkezésre nagy összefüggő felületek, sokkal inkább a kis négyzetméterre koncentrált, mélységében terjeszkedő ásatási szelvények, vagy keskeny kutatóárkok a meghatározóak. A városban dolgozó régész többször kényszerül arra, hogy meglévő közművek között (2. kép), szűk munkagödrökEgyetlen konkrét szegedi példát említek. A Klinikakertben folyó gázrekonstrukciós munkák során a KÖH előírta a helyszíni régészei szakfelügyeletet, azonban sem a beruházó, sem a kivitelező nem értesítette a múzeumot a munkák megkezdéséről. A gázvezeték árok ásásakor azonban régészeti leletek kerültek elő, amint arról a helyszínen kint járó Törőcsik István értesítette a Múzeumot. A munkák leállítását és jelentős összegű bírság kilátásba helyezését követően, a kivitelező végül is a szondázó ásatás költségeinek megtérítése mellett döntött. A feltárásra 2005 szeptemberében került sor, melynek eredményeként jelentős mennyiségű késő középkori és kora újkori leletegyüttes látott napvilágot (MFM RégAd: 4871-2005.) és a leletanyag (Gyn: 493.). 6 Szeged, Somogyi utca (2004), Szeged, Horváth Mihály utca (2004), Szeged Klinikákért (2005), Szeged, Vedres István Szakközépiskola (2005)