Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Városi régészet – módszerek, lehetőségek, problémák

ben, olykor 4-5 méteres mélységben, esetleg sötét pincékben végezze feladatát. Ráadásul a kutatás költségei is igen magasak, éppen a speciális körülmények miatt, valamint a különböző munkavédelmi, statikai és biztonságtechnikai előírások is jelentősen megemelik a régészeti munka árát. A városi régészetben többnyire gondot okoz a feltárás kiterjedésének és a beruházás „műszaki tartalmának" az összeegyeztetése is. Az utóbbi évtizedben mindinkább megfigyelhető volt, hogy a régészeti lelőhelyek védelmében a megőrzés vált elsődlegessé. A máltai egyezmény megjelenését követően írásban is lefektették, hogy a fő szempont a régészeti lelőhelyek fenntartható használatának biztosítása. Azaz a megőrzés minden esetben előrébb való, mint a kutatás. A magyarországi örökségvédelmi jogszabályok is rögzítik, hogy a régészeti lelőhelyeket csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. Nyilvánvaló, hogy a városokban, a megőrzés elvének még fokozottabban kell/kellene érvényesülnie, hiszen nem lehet valamennyi beépítésre váró, vagy korábban beépítésre került területet feltárni.

7 El kell fogadnunk azt is, hogy az alapozási síkkal nem bolygatott rétegek a többletföldmunka igen magas költsége, a határidők szűkőssége, vagy éppen szakmai elvek okán, legtöbbször nem kerülhetnek feltárásra. Olykor pedig éppen egyéb szerencsétlen körülmények akadályozhatják meg a lelőhely altalajig történő megkutatását. Például 2005. évben a rendkívül csapadékos időjárási körülmények miatt szokatlanul magasra emelkedett talajvíz miatt kényszerültünk idő előtt befejezni a Vedres István Szakközépiskola udvarán végzett régészeti munkát. Gyakorlatilag a késő középkori réteg elérésével, a talajvízszintet is elértük (3. kép). 2004. évben hasonló körülmények között kényszerültünk dolgozni a Somogyi utcában (4. kép), azzal a szerencsés különbséggel, hogy ott az építkezések megindulásakor, a feltárás utolsó szakaszában már megtörtént a talajvízsüllyesztés, illetve folyamatos volt a szivattyúzás (5. kép).

8 Mint arra már utaltam, a városi régészet kutatási stratégiája is sajátos, melyhez kapcsolódóan is adódnak nehézségek. Mivel a város területe a mai napig funkcionáló komplexum, nyilvánvaló, hogy a folyamatos tereprendezések, planírozások, építkezések és közművesítések révén nem igen akad olyan terület, amit bizonyos mértékig ne bolygattak volna meg. Ennek következtében viszont az előkerülő leletegyüttesek egy jelentős része régészeti 7 Önmagában az ásatás is egy pusztítással járó tevékenység, így a régész felelőssége különösen nagy. 8 Figyelembe véve a speciális szegedi körülményeket elmondhatjuk, hogy lényegében szinte minden városi ásatásnál ez lenne az ideális munkafeltétel, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok nem ismerik a kivitelezéssel párhuzamosan folyó megelőző régészeti feltárás fogalmát.