Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - N. Szabó Magdolna: Adatok az alakor (Triticum monococcum L.) székelyföldi termesztéséhez

- Bözöd (rom.: Bezid, jelenleg Maros megye része), a Bözöd patak mentén terül el, járási központja a mai közigazgatási rend szerint a közeli Erdöszentgyörgy, - Kőrispatak (rom.: Criçeni, Hargita m.), mely a Küsmöd-mentén fekszik Etéd és Erdöszentgyörgy között, (ebbe a völgybe fut „v"-alakban Bözöd patak völgye, s az egykori, mára elpusztított Bözöd új falunál találkoznak), - a Székelyudvarhelytől nyugatra, a Vágás patak völgyében fekvő falvak: Béta (rom.: Mugeni), Székelydobó (rom.:Dobeni, Hargita m.), s a vele szinte összeforrt Vágás (rom.: Táietura). A tény, hogy a fenti településeken ismerik és termesztik az alakort, számos kérdést vet föl. Mindenekelőtt székelyföldi termesztésének múltját és elterjedését, azaz, hogy az adott termőhelyen kontinuus, lokális előfordulású maradvány fajként (reliktum), vagy jövevényfajként (adventiv) van jelent. Bevezetőnkben említettük, hogy ennek megválaszolása agrártörténészek, etnobotanikusok feladata, ugyanakkor jeleztük, hogy kizárólag erre a fajra vonatkozó, - akár agrártörténeti, akár néprajzi - adatok csak ritkán fordulnak elő, s ott is számolnunk kell a terminológiai zűrzavarral, átfedésekkel, különösen a tönköly és az alakor viszonyában.

19 Ugyanezt a bizonytalanságot erősíti meg egy igen értékes, Felvidékről származó, a tönköly termesztésével kapcsolatos történeti és jelenkori adatokkal egyaránt szolgáló néprajzi feldolgozás, mely szerint „Szlovákia nagyobb részén (Nyitra, Bars, Túróc, Zólyom, Hont, Nógrád, Gömör és Árva egyes területein is) mindhárom búzafait (ti.: Tr. monococcum, Tr. dicoccon, Tr. Spelta)

20 tönkölynek nevezik". 2 Az egyébként hasonló termesztési tulajdonságokkal és feldolgozási módokkal bíró archaikus növények népi terminológiai összevonását aztán a szerző következetesen végigviszi." Legnagyobb segítséget még is a történeti forrásokat és recens anyagot egyaránt vizsgáló néprajzi kutatások nyújtanak, de tudjuk, hogy ezek vagy csak egy bizonyos területre koncentrálnak, vagy ellenkezőleg, túlzottan általános ismereteket közvetítenek. Ha a forrásokat tekintjük, megállapíthatjuk, hogy mennyiségi mutatók, vagy termesztési cél megjelölése nélkül az alakor fel-felbukkan egy-egy művelődés-, 19 A román és magyar agrártörténeti források terminológiai bizonytalanságaival, annak összevetésével bővebben foglalkoznak: Péntek J. Szabó A. 1981, 262. A mai Szlovákiában hozzáférhető, felvidéki források összevetéséről bővebben ld. Márkus M. 1999. 20 Ld. 1. sz. táblázatot 21 Márkus M. 1999. 22 A „ tönköly" („tenkel", „tankel") szavak kapcsán megjegyzi: „nagyon helyesen állítja Bátky Zs, hogy ez az elnevezés a Triticum monococcum-ra és a Triticum dicoccum-ra egyaránt vonatkozik". Márkus M. 1999. 667.