Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Dr. Vörös Gabriella: Az alföldi jazigok hagyatékának problémái

VÖRÖS GABRIELLA Az alföldi jazigok hagyatékának kronológiai problémái Az utóbbi évtized intenzív kutatásai nagyon sok új település és temető részletét eredményezték a szarmaták alföldi szállásterületén, a történeti kérdések megválaszolásának ügyében azonban nem történt gyors áttörés. Tudomásul kell venni, hogy a feltárások intenzív szakasza után a feldolgozás jóval lassúbb ütemű időszaka következik, holott nagy szükség lenne a leletanyag minél gyorsabb közzétételére, hogy az adatok összevetése, elemzése megtörténhessen. Bár éppen az utóbbi időszak felfokozott érdeklődése és a kutatók számának növekedése okot adhat az optimizmusra, mégis nagyon sok még a tennivaló a meglevő, régi leletanyag értelmezésével is. Mondandómat e gondolat vezette, ez indította, amikor a jazigok régészeti leletanyagának vizsgálatát választottam munkám témájául. Tény, hogy alapvető kérdésekben vagyunk bizonytalanok, olyanokban, melyeket a tudomány már több mint száz éve feszeget. Például, hogy egyáltalán mikor is történt a jazigok alföldi betelepülése, - egyes kutatók szerint betelepítése -, már i.sz. 20 körül megérkeztek, vagy érdemesebb a biztosnak vehető 50 körüli éveket alapul venni. Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy vajon a leletanyag melyik része köthető az első generációhoz, már ha egyáltalán voltak első generációs, zárt temetők. Nem találjuk az első betelepülök falvait sem, hiányukat a jazigok életmódjával magyarázzuk. Legutóbb a kecskeméti konferencián esett arról szó, hogy a szarmaták legkorábbi időszakának problémaköre mennyire bonyolult és összetett.

1 A Barbarikumi Társaság szokásos, évi összejövetelén Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria a Kárpát-medencei, legkorábbi megtelepedők leletanyagának keleti kapcsolatait vizsgálta, rámutatva arra, hogy a jazignak meghatározott arany lelet együttesek hiányoznak a keleti szállásterület sírjaiból. Típusonkénti előfordulásuk óriási területen figyelhető meg, és inkább egyfajta divatot, mintsem etnikai, zárt csoportot, és egyértelműen meghatározható időhorizontot jelentenek. Ezzel Vaday Andreának azt a kétségkívül nagyon tetszetős, kézenfekvő elméletét kívánták árnyaltabbá tenni, miszerint a teljes arany lelet együttesek: fülbevaló, lunula, arany lemezgyöngy, fiitterek, és gömbölyű karneolgyöngyök megléte és a római import tárgyak hiánya együttesen határoznák meg a lelőhelyeknek azt a körét, melyet a legkorábbi betelepülőknek tulajdoníthatunk (VADAY 1984, 168). 1 A konferenciát 2005. november 2-3-án A Barbarikum ösvényein... címmel Kecskeméten a Cifrapalotában a Katona József Múzeum Régészeti Osztálya szervezte meg Somogyvári Ágnes osztályvezető irányításával.