Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Helen D. Donoghue – Marcsik Antónia – Molnár Erika – Paluch Tibor – Szalontai Csaba: Lepra nyomai a kiskundorozsmai avar kori temetőből. Előzetes beszámoló
Vizsgálatunk időbeli keretét az avar korra, és azon belül is a korai és közép avar időszakra tesszük 6 . Az időhatár ilyen jellegű kijelölése azzal magyarázható, hogy a kiskundorozsmai közösség az avar társadalom részeként élt a Kaganátus területén. Dolgozatunk szempontjából mellékes szempontként szerepel, hogy a heterogén etnikai összetételű avarságon belül sikerülhet-e pontosabb etnikai csoportot meghatározni a kiskundorozsmai közösség tekintetében. Ahol azonban az időbeli és térbeli keretek tágítása érdekében szélesítjük a vizsgálatba bevont időszakot, területeket és népeket, ott úgyis néven nevezzük az újonnan bevont etnikumot (A kiskundorozsmadaruhalmi temetőt a 7. század 70-es éveire keltezzük. Erre az időre tehető az onogur-bolgár népesség kárpát-medencei beköltözése, ezért nem tekinthetünk el a rájuk vonatkozó források felhasználásától). Visszatérve az időkeretekhez: a vizsgálatunk kezdetét az avarság legkorábbi említésének kezdetével indítjuk. Mivel az Európában feltűnő avarokkal kapcsolatban számos bizánci forrás áll rendelkezésünkre, meglehetősen jól ismert a 7. század első harmadáig tartó eseménytörténet. A leírt események döntő többsége igen jól adatolt, és alapos részletességű. Azokból számos olyan adat ismert, amely segítségével kicsit részletesebb képet kaphatunk az avarok és a bizánciak közti interperszonális kapcsolatokról is. Ugyancsak célszerű a vizsgálatot minél korábbi időszakkal kezdeni, hiszen nem tudjuk, hogy melyik volt azaz adott pillanat, amikor a Mycobacterium leprae megjelent a Kárpát-medence területén. Elvileg ugyanis nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az már az avarok itteni feltűnésével is megjelent, azaz az 560-as években, és ezután folyamatosan szedte áldozatait az avarok között egészen addig, amíg a kiskundorozsmai avarok között is meg nem jelent. Mint azt fentebb láttuk a lepra lappangási ideje igen hosszú is lehet. Ráadásul a fertőzést is bármikor el lehetett kapni, ezért nem lehet pontosan meghatározni, hogy a kiskundorozsmai avar közösség tagjai az onogurbolgár bevándorlás előtt, vagy az után kapták meg a betegséget. A vizsgálat időbeli felső határát a 7. század második harmadának végére tesszük. A temető jelenlegi keltezése is ezt erősíti, melyben az egyik legnagyobb jelentőséggel a 21. sírban előkerült bizánci solidus rendelkezik. Ennek készítési ideje 667-668-ra tehető, és a sírba kerülését sem tehetjük ennél sokkal későbbre. A solidust II. Constans császár adta ki, aki 641-668 között uralkodott. III. Constantin császár fia volt, és már 10 évesen társcsá6 Persze azt nem zárhatjuk ki, hogy a betegség már az avar kor előtt jelen volt a Kárpátmedencében. Több lehetőség is felmerülhet ebben az esetben. Gondolhatunk itt például a keletről érkező római seregekre, a Sirmiumot elfoglaló gepidákra vagy esetleg a Balkánon a 4. század végén megforduló vizigót csapatokra. Az erre vonatkozó források bevonása munkákba a később megjelenő nagyobb tanulmány alapját képezi.
