Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Sóskuti Kornél: Megjegyzések a szarmata kori sírrablásokhoz

kivarrt nadrágja, a korong alakú és az aranyozott fedlapú fibulája alapján a 3. századra keltezhető. A II. sírcsoport temetkezéseit szintén a leletanyag alapján tudjuk keltezni. Az előkerült edények, gyöngytípusok és a 84. sírban elhelyezett lencse alakú csiszolattokkal díszített római üvegpohár töredéke alapján a temető a 4. sz. végén, 5. század elején lehetett használatban. Kiskundorozsma-Daruhalom III. 26/97a (Nr. 82.): A lelőhely Kiskundorozsmától északra, a Maty-ér észak-déli folyásirányú ágától nyugatra lévő magasparton helyezkedik el. Az ásatási szelvényt mélyebb és magasabb, a korabeli meder nyomainak tulajdonítható domborzati elemek tagolták. A megelőző feltárást 2005 nyarán folytattuk. Eredményeként 402 objektumot tártunk fel, melynek jelentős részét szarmata település nyomai alkották. A településobjektumok között, az egyik dombvonulaton feltártunk egy 31 sírból álló temetőrészietet is. A sírok többé-kevésbé szabályos sorokban helyezkedtek el, tizenkettőt körárokkal kereteltek. Az elhunytakat DK-ENy tájolással helyezték a sírokba. A temetőrészlet használatának a korát az elhunytak mellé helyezett mellékletek alapján határozhatjuk meg. Az előkerült edények, gyöngytípusok és a 164. sírban talált lencse alakú csiszolatokkal díszített pohár töredéke alapján a temető a 4. sz. végén, 5. század elején lehetett használatban. Kiskundorozsma-Tóth János dombja I. 26/66 (Nr. 60.): A régészeti lelőhely Kiskundorozsmától Északnyugatra helyezkedik el a Tóth János dombja nevü határrészben, a Maty-ér egyik ágának keleti partján, a mederrel párhuzamosan futó, a környezetéből alig kiemelkedő partoldalon és dombháton. A megelőző feltárás 2003 őszén és 2004 tavaszán folyt.

2 A munkálatok során őskori (késő bronzkor, kelta), újkori településjelenségek és egy 11 sírós szarmata temető került elő. A szerencsés ásatási körülményeknek köszönhetően sikerült az egész temetőt feltárni. Délnyugatról a Maty-ér határolja, északon, délen és keleten az ásatási szelvényben nem került elő több temetkezés. A sírgödrök és a halottak tájolása minden esetben pontosan D-É irányúak. A temető használatának az idejét a leletanyag alapján a 2-3. századra tehetjük. Kutatástörténet A szarmata sírokkal kapcsolatos bolygatásokat és rablásokat számos kutató próbálta már értelmezni. Az ezzel kapcsolatos megfigyelések kezdő2 Az ásatást Mészáros Patrícia, Paluch Tibor és Szalontai Csaba végezte (MÉSZÁROSPALUCH-SZALONTAI 2004, 139.).