Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: A Maty-ér mente történeti képe az 5. században

mentén áradásos időben nagy kiterjedésű, összefüggő vízfelületek jöttek létre. Az ezek mentén húzódó hátságok igen alkalmasak voltak az emberi megtelepedésre. Földrajzilag határterület a Maty vidéke, ott kanyarog, ahol a hajdanában vízjárta terület a homokbuckákkal találkozik.

2 Az egész vízrendszer a korabeli térképek alapján kb. 15 km hosszúságban kóborol csendesen a Tisza mentén. Dorozsma felett több ágból fakad, majd a falutól DNy-ra egyesül, ahol közel 90 fokos szögben megtörve a Tisza felé veszi az irányt. Nagyjából 3 km megtétele után újabb éles töréssel D-i irányba fut tovább, ahol bő 4 km után szorosan közelít a Tiszához. Itt két ágra válik. Az egyik belefut a folyóba, míg a másik, ellenkező irányba hosszan visszakanyarodik, nagyjából ENy-i tájolással (2. kép). 18. századi forrásokból ismert, hogy Dorozsma és Szentmihály területén fekvő Matytavon híd húzódott K-Ny irányban. Szeged városa 1730-ban vámot szedett a hídon, melyen szekereknek is kellett fizetni, azaz valószínűleg egy komoly építménnyel számolhatunk (KISS 1987, 303, 336). Minden bizonnyal a római korban is nagyjából ezen a környéken húzódhatott a korabeli, Lugiót Parthiscummal összekötő kereskedelmi út nyomvonala.

3 Késő szarmata-hun kori lelőhelyek a Maty-ér mentén A tárgyalt területen a régészeti kutatásokat két periódusra lehet szétválasztani: az M5 előtti feltárások, és az M5 nyomvonalához kapcsolódó régészeti munkálatok, melyek során 1998-tól kezdve kerültek elő (4-)5. századi lelőhelyek a vizsgált célterületen (2. kép). Lelőhelyek: 1. (Szeged-)Kiskundorozsma-Kenyérváró halom: 1961 és 1965 között szórvány sírleletek kerültek a lelőhelyről a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. Mára a dombot elhordták. A leletegyüttes az 5. század első felére keltezhető. A leletanyag kiemelkedő darabjai a borostyán kard markolatgomb és az ezüst csat, melyek egy keletről betelepült népességgel kerülhettek a lelőhelyre (VÖRÖS 1986). 2. (Szeged-)Kiskundorozsma-Öreghegy homokbánya: A lelőhely területén 1960 szeptemberében Trogmayer Ottó vezetésével történt egy pár napos leletmentés, mely során 8 sírt sikerült megmenteni. A homokbányászás során a — valószínűleg — nagy kiterjedésű temetőből mindössze csak ez a néhány nyom maradt. A temetőt a jellegzetes leletanyaga alapján (hun 2 Korábban Bóna István emelte ki néhány fontosabb hun kori lelőhely kapcsán e határterületek különleges jelentőségét (BÓNA 1993, 132). ' Az utakról legutóbb: VADAY 2003.