Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: A Maty-ér mente történeti képe az 5. században

kori edény formák, egyedi ezüst torques) az 5. század első felében még biztosan használták. 3. (Szeged-)Kiskundorozsma-Vöröshomok dűlő: 1960 januárjában Bálint Alajos vezetésével kisebb leletmentő ásatásra került sor Kiskundorozsmától nyugatra található, Vöröshomok dűlői domb északi lejtőjén. A feltárás a lelőhelyről előkerült honfoglalás kori sír megmentésére irányult, de a munkálatok „melléktemékeként" egy szarmata kori település néhány objektuma is előkerült (BÁLINT 1963, 91-93). Az ásatás során összesen 6 szarmata kori objektum került napvilágra, egy épület részlete, egy kemence és négy gödör. A kerámiaanyag alapján a teleprészlet a 4-5. század fordulójára keltezhető. 4. (Szeged-)Kiskundorozsma-Daruhalom III. 26/97a (Nr. 82.): A lelőhely Kiskundo-rozsmától északra, a Maty-ér egyik észak-déli folyásirányú ágának nyugati magaspartján helyezkedik el. A 2005 nyarán végzett megelőző feltárás eredményeként egy 402 objektumos szarmata telep és temetőrészlet került napvilágra. Több figurális díszítésű töredék a késői időszakra keltezhető településobjektumból került elő.

4 5. (Szeged-)Kiskundorozsma-Kettőshatár 26/4 (Nr. 63.): A nagy kiterjedésű szarmata település, Kiskundorozsmától északra, a korabeli Matyér egyik lefüződésének mentén kiemelkedő magasparton húzódott. A 2004. tavaszán végzett feltárás során előkerült részlete többszörösen bolygatott, egy avar temető és egy Árpád-kori falu is felülrétegezte objektumait. A település az eddig ismert egyik leggazdagabb, a késő szarmata periódus hunkori fázisára keltezhető lelőhelyeink közül a Dél-Alföldön. A lelőhelyen nagy számú szalagos testű motívummal díszített edény is előkerült. Az igen nagy számú római export (érme, üveg, mázas ill. festett kerámia) mellett rengeteg egyedi szarmata lelet is napvilágot látott. Az anyag előzetes tanulmányozása alapján a település élete a 4. század közepe táján indulhatott és legalább az 5. század közepéig lakott volt.

5 6. (Szeged-)Kiskundorozsma-Nagyszék II. 26/72 (Nr. 34.): A nagy kiterjedésű, közel 600 m hosszan a korabeli Maty-ér mentén húzódó szarmata település hat objektumából figurális díszű jellegzetes töredék is előkerült. A település nagyjából a 2. század végén indult. Legnagyobb része a 3. század második felétől a 4. század közepéig tartó időszakra tehető (SZALONTAITÓTH 2000; SZALONT AI-TÓTH 2003; SZALONTAI-TÓTHWILHELM 2003). A feltárt területen megközelítőleg 140-160 objektum datálható a késő szarmata periódus hunkori időszakára. Ezek főként különböző formájú és funkciójú gödrök, de ide tartozik néhány füstölömühely, 4 Mészáros Patrícia, Sóskúti Kornél és Szalontai Csaba ásatása. 5 MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI (2005), 284-285.