A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - Vadászat és halászat

Vadászat és halászat Mindkét címszónál érdemes röviden kitérni a tulajdonviszonyokból adódó korlátokra. A mórahalmi Madarász-tó és Ásotthalom-Bogárzó tulajdonosai, ter­mészeti értékeket rejtő területen gazdálkodnak. Az alapvetően eltérő koncepciók­ban egyvalami közös, a környezet szeretete. Ha sikerül szakmailag megalapozott, egyeztetett megoldásokat találni, jó szándékú tenni-akarásukból mind az idegen­forgalom, mind a természetvédelem profitálhat. Vadászat A védelemre javasolt területek vadállománya szinte mindenütt lehetővé teszi a többé-kevésbé intenzív vadászatot. A Duna-Tisza közi táj kedvelt vadjai közül elég csak a vaddisznót, az őzet, a fácánt, a rókát és a mezei nyulat megemlí­teni. Előfordul a gímszarvas is, bár a vadaskerti populációt leszámítva, elég eset­legesen és csekély mennyiségben. A dámszarvas a szervezett telepítésig ritka váltóvadnak számított, azóta rendszeresen előkerül. A Süveg-Magyari erdő és az Átokházi tőzegbánya területén létesült va­daskert, a gazdálkodás intenzív (nagyüzemi jellegű) válfajának felel meg. A fel­duzzasztott létszámú, génmegőrző szerepű vaddisznó állomány esetleges kártétel­ét, a DALERD és KNP között létrejött egyezség alapján, körülkerítésekkel igye­keztek megelőzni. A közeli jövőben szükség lenne egy átfogó, a Homokháti kistérségre ki­terjedő hatástanulmányra, ami biotópokra lebontva elemezné a vadászat lehetősé­geit. Senki sem kíván minden áron korlátozni, a természetvédelmi és a vadgaz­dálkodási célok racionális összehangolását szeretnénk elérni. Elképzeléseinket két példával tesszük érzékletesebbé. ÍJ Ahol mindenképp tilalmazni kell Vonulások idején az Átokházi-tőzegbányánál és a Madarász-tavon min­den évben nagyobb tömegű, vadászható vízimadár gyűlik össze. Ha vizet találnak hasonló a helyzet a Kelebiai tórendszer helyén, a Tanaszi- és a Csipak-semlyé­keken, valamint a Nagyszéksós-tavon iss. Bár ebben az időszakban számos fajra nincs vadászati tilalom, az itt erőt gyűjtő madárcsapatok háborgatását elképzelhe­tetlennek tartjuk. A helyi populáció védelme érdekében a Madarász-tavon, továbbá az átokházi bányatavaknál, semmilyen indokkal sem szabad kiadni gyérítési enge­délyt a vidrákra és a halfogyasztó védett madarakra. A bizonyítható kártétel kom­penzálása célravezetőbb, mint az irtás mértékéről folytatott utólagos vita. Ugyan­ez vonatkozik a szándékaink szerint revitalizálandó Kelebiai halastóra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom