A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - Potenciális halász- és horgászvizeink

2./ Ahol a sportvadászat támogatható, és a bérvadászat sem elvetendő A szárazabb Bogárzón és Baromjáráson az őz és a fácán a legkeresettebb zsákmány. Szerencsére „vízivadból" még a madárvonulások idején sincs túl sok. A fentieket figyelembe véve az itteni sportvadászat ellen, leszámítva a fészkelési időszakot, semmi kifogásunk sincs. A bérvadászatot alkalmanként kellene engedélyeztetni a területileg illetékes nemzeti parkkal. Halászat A tervezett Kőrös-éri TK területe a csatornázások előtti időkben bővelkedett vizes élőhelyekben. Az utóbbi 100 évben, a levezető csatornázások következtében, nemcsak az időszakos vízborítású részek száradtak ki, de az állandó víztükrű tavak többsége is eltűnt. Az idegenforgalmi hasznosítás szempontjából két tó jöhet szóba. Közülük az egyik teljes értékű élőhely, a másik revitalizálás után kapcsolható be a falusi turizmusba. Potenciális halász- és horgászvizeink Mórahalom, Madarász-tó Bár a Madarász-tó halgazdaságként üzemel, tárgyalni kellene a tulajdonossal arról, hogy a védett és fokozottan védett madárfajok költési idején kívül (meghatározott térítés ellenében, a partszakasz számukra is elfogadható részein) tegye lehetővé a horgászást. Asotthalom, Átokházi-bányatavak Az átokházi bányató-rendszer egy nagy és néhány apróbb egységből áll. Bevonása a falusi turizmusba reménytelen feladatnak látszik. A DALERD az Átokházi-bányatavakat hozzákeríttette a vaddisznóskerthez. A szabad látogathatóság elvesztésével alaposan leszűkült az adott vízfelület használóinak a köre. Az illetékeseknek, a tündérrózsa állományok védelme érdekében, tilalmazni kellene a külhoni növényevő halak betelepítését. Kelebiai-tórendszer (a bekötőúttól délre eső tavak) A revitalizáció után ez lehetne a legígéretesebb „szabadidős" vízterület.