A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Kékperjés láprétek cincérei

A kétpontos virágcincér előfordulása az általunk vizsgált dél-alföldi területen A cincér eddig feldolgozott Csongrád megyei lelőhelyei a Tiszántúlon az alábbiak (Gaskó 1999): Szeged-Szőreg (Deszki-puszta), Klárafalva (közvetlen a védtöltés mellett a mentett oldalon), Kiszombor (Obébai országút menti gyepsáv), Derekegyház (Ördöngős-puszta), Székkutas (vasúti töltés menti gyepsáv), Magyarcsanád-Bökény (Csiga pusztai védtöltés talpazata), Királyhegyes (Blaskovics-puszta-Pitvarosi puszták néven-). Csongrád megye Duna-Tisza közi területeinek az adatai: Asotthalom (Felső-ásotthalmi erdő, Tanulmányi-erdő, Kiss Ferenc Emlékerdő), Rúzsa (Öregcsorva), Pusztamérges (Mérgesi-puszta), Mórahalom (Tanaszi-semlyék). Bács-Kiskun megyei gyűjtőhely: Kelebiai-rét. Békés megyei előfordulások: Dombiratos, Mezőkovácsháza és Battonya. Az élőhelyein több alkalommal gyűjtött, nagy mennyiségű kökény és galagonya rőzséből eddig nem sikerült imágót kinevelnünk. Ebből, ha több nem is, annyi kiderül, hogy a lárvák (esetlegesen) a földalatti részekben rágnak. Ez azonban inkább csak elméleti lehetőség. A Svacha és Danilevski (1989) által megadott tápnövények, továbbá a faj déli-kontinentális elterjedése, inkább a tágabb értelemben vett pusztai kötődést valószínűsíti. Ide tározónak tekintjük a löszgyepek és a löszlegelők mellett a zsályás-legyezőfüves sztyeppréteket és a homoki legelőket is. A Csongrád megyei állományok -mivel élőhelyeik kis területűek és izoláltak- potenciálisan veszélyeztetettek. Kékperjés láprétek cincérei Nagy kutyatejcincér Oberea euphorbiae (Germar 1813) - 20. sz. térképEz a faj könnyen összetéveszthető a Kratochvil (1989) által leírt Oberea moravica-val. Az identifikáció együttes előfordulás esetén szinte embertpróláló feladat. Jórészt ennek tudható be, hogy a Tisza és a Maros árterek mentett részein tenyésző populáció a mai napig nincs megnyugtató módon felmérve. A Duna-Tisza közén a semlyékeseken és a fűzlápok széli zónájában tenyésző mocsári kutyatejről (Euphorbia palustris) eddig csak a nagy kutyatejeméért hálóztuk, melynek délkelet-kiskunsági lelőhelyei az alábbiak: Mórahalom; Tanaszi-semlyék, Bordány; Seregélyes-dűlő, Zákányszék; Zákányimedence, Rúzsa; Öregcsorva, Balástya; Oszeszék. Az állatról további adatok találhatók Gaskó (2008) könyvében.