A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)

Az Epipactis palustris-t Lányi (1915) Királyhalomról említi. Szó szerint idézve Csongor (1979) kosbor fajokat összegző munkájából: „ Ezt a széles elterjedésű, hazánkban főleg lápréteken, szikes réteken előforduló fajt eddig nem láttam, herbáriumokban sem fordult elő. " Úgy tűnik, hogy ennek a növénynek ma az Atokházi-tőzegbánya a legnagyobb tőszámú Csongrád megyei előfordulása. Ez a másodlagos élőhely felhagyott tőzegtermelő gödrök rendszere, ahol 1994-ben 500 körüli, 1997-ben 10002000 közötti, 1998-ban 5.000-et meghaladó tőszámot számláltunk. A növények kizárólag a gyérebb borítottságú kontaktzónákban éltek. Az érintett sávok: — a füzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) és a gyomszegély határa — a füzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) és a sásrét (Caricion) határa — a sásrét (Caricion) és a kékperjés láprét (Succisio-Molinietum hungaricae) határa A mocsári nőszőfű Csongrád megyei adatai: Sorszám A helység és a határrész neve Tőszám Felmérő Asotthalom 17 Asotthalmi Láprét TT 10 tő Bagi István 2.1 Atokházi-tőzegbánya 5.0008.000 tő Gaskó Béla Pusztamérges 37 Pusztamérges közig, határa ? (öt folt) Fridrik Imre (2003) Pusztaszer AJ Rohodai-dűlö Árokpart 100 tő Tajti László Sándorfalva 5.1 Nádas-tó (?) Margóczi Katalin Zákányszék 6.1 Zákányi-medence 50-70 tő Gaskó Béla Megjegyzés: A Fridrik Imre (2003) által publikált pusztamérgesi előfordulás a Mérgesi Láperdő (ex lege) Természetvédelmi Területen kívül található.