A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)
IV. fejezet - Néhány gondolat a homokfásítás előtérbe kerüléséről különös tekintettel Szeged birtokterületére
A törvényhatóság Véderdő Futóhomokon Feltétlen Nem feltétneve (kh) álló erdő (kh) erdőtalajonálló erdő (kh) len erdőtalajon álló erdő (kh) 1./ Bács-Bodrog m 12852 2632 24599 31160 2.1 Baja vá. 268 3./ Csongrád m. 2386 1900 1638 4./ Debrecen m. 6000 3930 6445 5./ Esztergom m. 163 478 33201 710 6.1 Fejér m. 716 1450 38253 20927 1.1 Győr m. 2992 8114 9275 8./ Hajdú m. 662 1948 6939 2745 8./ Háromszék m. 74008 1256 343919 2885 10./ Jász-NagyKun Szolnok m. 1665 2872 678 11./ Kecskemét vá. 14480 1739 1126 127 Komárom m. 677 2479 45843 11910 13./ Pest-PilisSolt-Kis-Kun m. 2901 119179 79418 26156 14./ Pozsony m. 1850 9382 113743 22497 15./ Somogy m. 4887 1554 28696 209070 16./ Szabadka vá. 9723 145 177 Szabolcs m. 142 17097 23588 18./ Szeged vá. 555 6106 29 19./ Ternes m. 15138 12 62788 62788 20./ Tolna m. 196 36132 17843 21./ Veszprém m. 1506 2636 115553 42634 22./ Zala m. 4300 1538 93534 162417 M agy a ro rszagon összesen: /klt/ 786919 188502 10668129 1650951 ez hektárban (ha) kifejezve 452867 108483 6139508 950122 A táblázat (értelemszerűen) nem az egykori futóhomok kiterjedéséről ad felvilágosítást, csak annak erdősített részéről. Az erdőgazdálkodás tudományos megújulásának lényeges mérföldköve volt, amikor (egymástól teljesen függetlenül) a homokkötés két atyamestere, Illés Nándor és Kiss Ferenc kidolgozta a növényzeten alapuló talajbecslést. A módszerre Illés 1890-ben megjelent írása hívta fel először a szakemberek figyelmét. Kiss Ferenc 1892-ben már több évre visszamenő (tehát 1890 előtti) eredmények-