A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

III. fejezet - A fás szárú gyomok szempontjából közömbös szomszédság

fa és cserje a környező erdőkből, vagy a dűlőutak fasoraiból kiindulva vette birtokba a vizsgált élőhelyeket. Bizonyos fajok fontos elemei lehetnek egy másodlagos szukcessziónak, mások veszélyes gyomoknak minősülnek. — A Bartha Dénes (2000) által összeállított Fekete Lista táblázata alapján a bálványfa és a zöldjuhar invazív, xenofita faj. A termőhelyi szelekció következtében, szerencsére csak mérsékelten veszélyeztetik a lápvidéket. Bár a nyugati ostorfa rendszerint nem okoz inváziós problémát (a Fekete Listán besorolása 2), itt rendkívül veszélyes, agresszíven terjeszkedő gyomnak számít. A magyarországi özönnövényeket tárgyaló munkákban, részletes ismertetéseket találunk a következő fajokról: akác (Bartha-Csiszár-Zsigmond 2006), amerikai kőris (Csiszár-Bartha 2004), bálványfa (Udvardy 2004/a), keskenylevelü ezüstfa (Bartha-Csiszár 2006/a), zöld juhar (Udvardy 2004/b), nyugati ostorfa (Bartha-Csiszár 2006/b). A fás szárú gyomok szempontjából közömbös szomszédság Sipos Ferenc (2004) a Kiskunsági Nemzeti Park fás szárú özönnövényei között említi az erdei- (Pinus sylvestris) és a feketefenyőt (Pinus nigra). Ezek spontán terjedése a homokbuckás területeken vitathatatlanul komoly veszélyforrástjelent (lásd a Kiss Ferenc Emlékerdő „befenyvesedését"). Más a helyzet a semlyékesek, a fűzlápok és a füzligetek esetében. Itt a szóban forgó tűlevelű gyomfák nem veszélyeztetik a védeni kívánt természetes és természetközeli társulásokat. A Kőrös-ér völgyében, a Kelebiától Rívóig terjedő szakaszon, egy erősen bolygatott, magasabb fekvésű széli zóna kivételével, sehol sem észleltünk (mérhető mennyiségű) spontán betelepülést. Itt jegyezzük meg, hogy a vizsgált határzóna erdei legalább felerészben fenyőültetvények (Pinetum cultum). Ezeknek a társulásoknak létezik egy nem lebecsülendő előnye. A jól záródó, vastag avarú fenyvesek szomszédságában láthatóan kevesebb az egynyári és az évelő gyomnövény, mint a szántóföldek, vagy a vegyes fajösszetételü lomberdők környezetében.